Nem kell a kincstári

Komoly társaság gyűlt össze tegnap Dunakeszin a legújabb, 41. állampapír-értékesítési pont megnyitóján. A Magyar Államkincstár elnöke, Dancsó József adta át a járási hivatalban működő intézményt, de a sajtótájékoztatóra meghívták Tuzson Bence országgyűlési képviselőt, Barcza Györgyöt, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatóját, Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízottat és Dióssi Csabát, Dunakeszi polgármesterét is.

Az államkincstár az elmúlt bő három évben sokat tett annak érdekében, hogy minél több ügyfelet magához csábítson, folyamatosan nyílnak a kizárólag állampapír-értékesítéssel foglalkozó egységek. 2013-ban tíz, 2014–2015-ben újabb 24, idén pedig 25 értékesítési pont kezdte meg működését, az eladási adatok azonban szerények: 2016. január végéig csupán 3997 értékpapírszámlát, 12 266 Start számlát és 2230 tartós befektetési számlát nyitottak ezekben.

Ezek az egységek általában hetente két vagy három napon át tartanak nyitva, és jellemzően valamelyik másik hivatalban kapnak helyet. A fenntartási költségük így alacsony, a kincstár többnyire ingyen használja a helyiségeket, a népszerűsítéssel viszont nem állnak jól, a helyi lakosok közül valószínűleg csak kevesen tudják, hogy állampapírt is vásárolhatnának ott. Pedig annak, aki megtakarítással rendelkezik, megérné betérni, hiszen a kincstár magánszemélyek számára ingyen vezeti az értékpapírszámlákat. A kincstár azt állítja, az értékesítési pontok ennek ellenére teljesítették a lehetőségeikben rejlő elvárásokat, az intézmény szerint hátráltatja az értékesítést, hogy kizárólag készpénzmentes módon lehet az állampapírokat kifizetni, amit sokan nem szeretnek. Jelenleg az ÁKK-val közösen vizsgálják, milyen marketingkommunikációval lehetne még népszerűbbé tenni az egységeket.

A lakossági állampapírok értékesítésének oroszlánrészét azonban még mindig a bankok intézik. Tavaly összesen 1106 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapírok állománya, ennek kevesebb mint a tizedét adták el a kincstárban. A kincstári lakossági számlákon a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) nettó állománya alig egymilliárd forinttal nőtt, a Bónusz Magyar Államkötvényből (BMÁK) nem egészen 12 milliárd forinttal nőtt az állomány, a Kamatozó Kincstárjegyek (KKJ) volumene nem egészen 70 milliárd, a Féléves Kincstárjegyeké (FKJ) pedig 14 milliárd forinttal gyarapodott.

Hogy mennyivel sikeresebben adják el az ilyen papírokat a bankok, azt jól mutatja, hogy az FKJ forgalmazói körének kibővítése novemberben megsokszorozta a kincstárjegyből eladott mennyiséget. A korábban átlagosan 1-1,5 milliárd forintos hetenkénti kibocsátási volumen mostanra 15 milliárd forint körül stabilizálódott. A bankok tehát annak ellenére is jól el tudják adni ezeket az értékpapírokat, hogy pénzt kérnek a számlavezetésért, sőt a tranzakciókért is.

Rekordösszegű KKJ fogyott

A múlt héten 123,5 milliárd forint értékben jegyeztek Kamatozó Kincstárjegyet a befektetők. A rekordszintű kereslet mögött az állhat, hogy a lakossági állampapírnak ezen a héten csökken a kamata 25 bázisponttal 2,5 százalékosra. Féléves Kincstárjegyből a mostanában szokásos mennyiség, 15 milliárd forintnyi kelt el, ennek az állampapírnak is mérséklődik a kamata ezen a héten 2,25 százalékosra.