Nő az OBA ismertsége

Egyre többen tudják, hogy Magyarországon a hitelintézetek fizetésképtelensége esetén kártalanítják a betéteseket – derül ki az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Client 1st kutatásából. 2011-ben még csupán a megkérdezettek 49 százaléka gondolta azt, hogy a védettség vonatkozik a bankbetétekre, a 2015 decemberében és 2016 januárjában elvégzett kutatás szerint ez az arány 63 százalékosra emelkedett. Négy év alatt 47-ről 68 százalékosra emelkedett azok aránya, akik szerint igaz az az állítás, hogy van olyan intézmény, amely kártalanítást fizet egy bankcsőd esetén, és 40-ről 21 százalékra csökkent azoké, akik szerint nem létezik ilyen szervezet.

A betétbiztosítás maximális összeghatárát ugyanakkor kevesen ismerik, csupán 9 százalék tudta, hogy 100 ezer euró a limit, a válaszolók kétötöde nem adott választ a kérdésre, 52 százalékuk pedig egyéb összeget tippelt. A kutatásban azt is megkérdezték, pontosan mire vonatkozik a garancia, a válaszok alapján a bankbetétek toronymagasan vezettek, de a takarékszövetkezeteket és a lakás-takarékpénztárakat is sokan megemlítették. A kártalanítás időtartama jelenleg maximum 20 munkanap lehet, ezt a megkérdezettek többsége nem tudta, 72 százalék szerint több mint 30 munkanapot kell várni a kárrendezésre.

Magát az Országos Betétbiztosítási Alapot, illetve a rövidítését, az OBA-t csak a lakosság 32 százaléka tudta spontán megnevezni, amikor viszont konkrétan rákérdeztek az intézményre, már 43 százalékos volt az alap ismertsége. A legtöbben a hírekből hallottak a betétbiztosítóról, de amikor arra kérdeztek rá, kinek a feladata lenne a betétbiztosítással kapcsolatos tájékoztatás, a megkérdezettek a bankokat említették az első helyen.

A kutatók rákérdeztek arra is, emlékeznek-e az emberek arra, melyik pénzügyi intézmény ment eddig csődbe Magyarországon. 83 százalékuk emlékezett ilyen esetre, a válaszokban a Quaestor toronymagasan vezetett. Érdekesség, hogy a dobogóra olyan hitelintézetek kerültek még fel, mint a Reálbank és a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet, amelyek 1999-ben, illetve 1993-ban váltak fizetésképtelenné. Sokan említették még a csődbe ment bankok között a Postabankot is, amely egyébként nem vált fizetésképtelenné.