Padlón a betéti kamatok

Tovább csökkentek tavaly a lakossági betéti kamatok: a leginkább kedvelt, éven belül lekötött forintbetéteknél a jegybank által kalkulált érték éppen elérte az egy százalékot, amely 64 bázisponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi értékénél. Az éven túli futamidőre lekötött betéteknél sem sokkal jobb a helyzet, ott 1,59-ról 1,26 százalékra apadt az átlagosan elérhető éves kamat, a látra szóló és folyószámlabetéteknél pedig 0,46-ról 0,25 százalékra.

Ráadásul a jegybank által kalkulált átlagoknál a valós kínálat gyakorta sokkal szerényebb: ha egy lakossági ügyfél csak a pénzügyi szolgáltatójánál tartott pénzét kívánja újból lekötni – és nem új forrásról, vagy nagy összegű megtakarításról van szó –, akkor ritkán számíthat fél százaléknál nagyobb éves kamatra, a folyószámlákon lekötetlenül tartott pénzeknél pedig jellemzően éppen nulla feletti az elérhető mérték. A tovább olvadó kamatok miatt persze folytatódott 2015-ben a megtakarítási piac átrendeződése is: az egyik látványos változás, hogy jelentősen csökkent az új betétlekötések szerződéses összege a háztartásoknál: 12 hónap alatt mindössze 5915 milliárd forintot tett ki, több mint 21 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ez a zsugorodás viszont csak folytatása volt az előző két év tendenciájának, hiszen 2012-ben még majdnem 12 ezer milliárd forint értékben kötöttek le pénzt betétben a háztartások.

Ezzel párhuzamosan a forintbetétek súlya fokozatosan csökken a lakosság pénzügyi megtakarításain belül: a jegybank adatai szerint a harmadik negyedév végi, közel 40 ezer milliárdos eszközállományból már csak 5800 milliárdot adtak a forintbetétek, ami 14,6 százalékos részarányt jelentett, szemben a 2014-es 16 százalékkal. (2012-ben pedig még minden ötödik megtakarított forint betétekben dolgozott.)

Az is igaz ugyanakkor, hogy a lakossági betétek állományának csökkenése tavaly megállt, sőt a december végi 7051 milliárd forintos mennyiség valamivel még meg is haladta az egy évvel korábbit. Az alacsony kamatok miatt a lekötött betétek állománya több mint 15 százalékkal, 3386 milliárd forintra csökkent tavaly, miközben a folyószámlapénzeké majdnem 27 százalékkal 3665 milliárdra nőtt, vagyis mára eljutott odáig a piac, hogy a lekötött betétek kisebbségbe szorultak a likvid, számlán tartott eszközökkel szemben. A zsugorodó betéti kamatoknak természetesen a lakossági állampapírok lehetnek a legnagyobb nyertesei, hiszen azoknál akár több százalékponttal is magasabb lehet az elérhető éves hozam, mint a betéteknél. Ennek tükrében nincs mit csodálkozni azon, hogy a háztartások megtakarításain belül az állampapírok mennyisége 28,6 százalékkal, 2921,8 milliárd forintra ugrott a szeptember végéig tartó egy év alatt, és az idén is markáns növekedést lehet várni az értékesítésben.