Rekordmélységben az államkötvények

A héten rekordmélységbe süllyedtek az államkötvényhozamok, párhuzamosan a vállalati magas hozamú papírok elértéktelenedésével és a részvényárfolyamok zuhanásával. Az államkötvények 30 százaléka már negatív hozammal kel el.

A likvid és biztonságos befektetések felé fordították a piaci szereplőket a héten a világgazdasági, illetve tőzsdei hírek, így az államkötvényhozamok rekordmélységbe süllyedtek. A Citibank World Global Bond Indexe – amely 23 ország aggregált állampapírhozamait követi –, 0,8464 pontra esett tegnap, ami a legalacsonyabb érték, amióta a bank az 1990-es években megkezdte a mutató számítását. A Citi a világ legnagyobb és legfejlettebb gazdaságainak államkötvényhozamait is követi: a G5 és a G7 index is mélyponton van. A hozamok az év eleje óta zuhannak, ahogy a rossz hírek sehogy sem akarnak abbamaradni. Először a kínai gazdaság lassulása és az olajárzuhanás miatt kezdtek el aggódni a befektetők, folyamatosan hatott a magas hozamú (high yield) kötvények piacán kialakult eladási hullám, ami ezeknek a vállalati kötvényeknek a hozamát egyre följebb nyomta. A kiáramló pénz ugyancsak biztonságot keresett. Február elején a japán központi bank lépése erősítette a folyamatot, miután ott is negatív hozam alakult ki. Erre jöttek a bankok körüli aggodalmak, és a Fed kamatemelésének kitolódásával kapcsolatos várakozások erősödése. Hétfőn a tízéves japán államkötvény hozama nulla alá esett, ez volt az első alkalom, hogy G7 országban negatív tízéves hozam alakuljon ki – emlékeztetett a Reuters. A német tízéves hozama 0,2 százalékra süllyedt, tizenöt éves lejáratig az összes svájci államkötvény negatív hozammal forgott a héten, a német kétéves kötvény hozama pedig –0,5 százalékkal negatív rekordot ütött.

A JP Morgan számításai szerint hatezermilliárd dollárnyi államkötvény forog negatív hozammal – másfél éve még mindegyik pluszban volt. A Bloomberg egyenesen 30 százalékra teszi a világ államkötvénypiacán belül a negatív hozamú papírok arányát, de több jó minőségű vállalati kötvény is kevesebbet fizet a lejáratkor, mint amennyibe került.

A The Economist szerint három oka lehet annak, hogy egy befektető negatív hozam mellett is államkötvényt vásárol. Az első csoportba jegybankok, bankok, biztosítók, befektetési alapok tartoznak, amelyeknek muszáj államkötvényt tartani, függetlenül attól, hogy keletkezik-e rajta nyereségük, vagy sem. A második kategóriában vannak azok, akik a negatív kamat ellenére is úgy vélik, nyerni tudnak a kötvényeken. A jenben denominált japán állampapírok hozama például hiába negatív, ha valaki arra számít, hogy a futamidő alatt a jen erősödik, az árfolyamon többet nyerhet, mint amennyit a kamaton bukott. Az elmúlt két hét alatt a dollár-jen árfolyam például 121,6-ről 114-re esett, vagyis a jen sokat erősödött. Idetartoznak azok a helyi befektetők is, akik hosszabb deflációs időszakra számítanak. Végül a harmadik csoportot azok képezik, akik úgy vélik, a tőzsdei vagy nyersanyagpiaci esések közepette még mindig versenyképes akár a negatív hozam is, ha így legalább biztosan visszakapják a pénzüket.