Megmenekültek a magánnyugdíjkasszák

Az összes hazai magánnyugdíjpénztár megúszhatja a végelszámolást az idén is. A legnagyobb intézménynél, a 38 ezer tagot számláló és 138 milliárd forintos vagyont kezelő Horizontnál ezen a héten lépte át a tagdíjfizetők aránya a kritikus 70 százalékot, jelenleg 71 százaléknál tartanak. A kasszáknak a tagság minimum 70 százalékát kell rendszeresen fizetővé tenni, ha ezt nem tudják elérni, a jegybank elrendeli a végelszámolásukat. A Horizont kicsit későn, csak a februári küldöttgyűlés után kezdte a kampányt, a küldöttgyűlésen döntöttek ugyanis az új, minimális tagdíjról. Ez tavalyhoz képest csökkent, az idén csupán havi 200 forint, vagyis az egész évre 2400 forintot kell fizetnie a tagságnak.

A Horizont mellett a Budapest Magánnyugdíjpénztár 7 ezer tagja is fellélegezhet, ott a tagdíjfizetési arány már tavaly decemberben 70 százalék fölött volt. A Budapest szintén csupán 200 forintos tagdíjat kér havonta, és egyben kéri a teljes éves tagdíjat. Van még két pénztár, amelynél a tagok jelentős része nem éves, hanem havi tagdíjat fizet. A nagyjából 4 ezer tagot tömörítő MKB-nál és a 10 ezres létszámú Szövetségnél is megvolt az idei év első két hónapjában a szükséges arány. Az MKB és a Szövetség valamivel magasabb tagdíjat szed, az MKB havonta ezer, a Szövetség 400 forintot kér a tagoktól.

A tagdíjakból a pénztárak csupán 2,5 százalékot vonhatnak el a működésükre, ami gyakorlatilag a hideg vízre sem elég, ezért az intézmények most már kivétel nélkül adományt is gyűjtenek. Ennek mértéke többnyire magasabb a kötelező tagdíjénál. A Budapest Magánnyugdíjpénztárnál az idei évtől 6 ezer forintot várnak, a Szövetségnél 8 ezer, a Horizontnál 9600, az MKB-nál 12 ezer forintot kérnek évente. Az adomány összegét az MKB kivételével minden pénztár emelte az idén. A Budapestnél tavaly egyáltalán nem kértek adományt, a Horizontnál 6 ezer, a Szövetségnél 5 ezer forintot szedtek be. A támogatás egyébként nem kötelező, szankcióval sem jár, ha valaki nem fizet, így a hozzájárulók aránya jellemzően alacsonyabb, mint a tagdíjfizetőké.

Az adományok gyűjtése viszonylag jól mehetett a kasszáknak tavaly, a magán-nyugdíjpénztári ágazat ugyanis 2007 után először szerény működési nyereséget ért el. A pénztártagoknak is megérheti befizetni a vagyonuk kezelése után a néhány ezer forintot, egy átlagos tagnak ugyanis tavaly év végén már 3,7 millió forint volt az egyéni számláján, vagyis egy átlagos egyenleg több mint 170 ezer forintot hízott 2015-ben, nagyrészt a hozamoknak köszönhetően. A pénztárak az első két és fél hónap alapján az idén is bőven kitermelték már az adományok díját a tagok számára. A legnagyobb, a vagyon háromnegyedét kezelő növekedési alapok március közepéig 2 százalék körüli hozamot értek el, a legjobban az MKB növekedési portfóliója teljesített, 2,36 százalékot szedett magára. A kiegyensúlyozott alapok, amelyekben a megtakarítások körülbelül ötöde található, még ennél is jobb, 2,5–3 százalék közötti hozamot értek el, a klasszikus alapok hozama 1 százalék körül volt. Az egyenlegek ez alapján átlagosan 70-80 ezer forinttal nőhettek már január óta. Az év végéig persze ez még változhat, ha esnek a piacok, az a portfóliók árfolyamára is negatív hatással lehet.