Nem lettek olcsóbbak a hitelek

Hétfőtől olcsóbban dolgoznak a hitelközvetítők: a jelzáloghiteleket most már csupán 2 százalékos jutalékért vihetnek a bankokhoz. A jutalék korlátozása mellett a fő érv az volt, hogy így olcsóbbá válthatnak a lakáshitelek. Korábban ugyanis a közvetítők 3-4 százalékos, sőt időnként még ennél is magasabb díjat kaptak a hitelintézetektől. A bankok honlapján meg is változtak a hirdetmények, de ennek leginkább az volt oka, hogy néhány díjtétel – például az előtörlesztési díj – is változott március 21-től. A kamatok azonban nagyjából szinten maradtak. Igaz, sokat nem is csökkenhettek volna, egy tízmillió forintos hitelnél a közvetítői díj felezése nagyjából 200 ezer forintnyi megtakarítást eredményez, a teljes futamidőre elosztva ebből 10-20 bázispontnál nagyobb kedvezmény nem nagyon gazdálkodható ki, ez havonta 1-2 ezer forintot jelenthet talán a törlesztőrészletekben.

A közvetítői szakma ugyanakkor eléggé kétségbeesett, hiszen a bevételek feleződése, a nyereség teljes eltűnése a tét. Egy kevés engedményt kaptak ugyan, a bankok egy része ugyanis úgy döntött, a március 21-ig befogadott kérelmekre még a magasabb díjat fizeti ki akkor is, ha ezeket a hiteleket még nem folyósították – tudta meg lapunk egy hitelközvetítőtől. A márciust épp ezért sokan meg is nyomták, igyekeztek minél több kérelmet bevinni a bankokhoz.

„A kis közvetítőcégeket várhatóan kevésbé érinti majd rosszul a szigorítás, ők ugyanis eddig is alacsonyabb jutalékokért dolgoztak” – állítja Kézdi Zsolt, a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesületének (BHKE) elnöke. A szakember szerint a nagyobb forgalmat lebonyolító hitelközvetítők kapták a legmagasabb jutalékot, nekik jobban fáj majd a lépés, a kicsiket, amelyek már eddig is 2 százalék alatti jutalékot kaptak, ez az intézkedés alig érinti.
Szinte biztos, hogy lesznek szakemberek, akik elhagyják majd ezt a piacot.

A keresztértékesítés már eddig is működött a közvetítői piacon, ez fokozódhat. A közvetítők a jelzáloghitel mellett egyéb banki termékekre, például számlacsomagokra, hitelkártyákra beszélhetik rá a hozzájuk fordulókat. Emellett olyan konstrukciók, mint a lakás-takarékpénztár vagy – ha van a csoportnak biztosítója – a biztosítások is gyakrabban megjelenhettek a termékpalettán. Azok a bankok pedig, amelyek más termékek jutalékán keresztül kompenzálni tudják a közvetítőket, előnybe kerülhetnek az ügyfélszerzésben.

A hitelközvetítőket emellett az is vigasztalhatja, hogy gyorsan nő a piac, tavaly másfélszer annyi lakáshitelt helyeztek ki, mint 2014-ben, és az idén további élénkülést várnak a piaci szereplők, ennek egyik oka a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) folyamatos terjedése. Önmagában, hitel nélkül egyébként a CSOK a hitelközvetítőknek nem hoz sok nyereséget, önmagában az állami támogatásra nem kapnak jutalékot. A nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) pedig még keveset tudni. „Egyáltalán nem tisztázott az értékesítők köre, a várható forgalom, az összege pedig elhanyagolható a hitelekhez képest, ezért sem jelenthet alternatívát” – mondja Kézdi. Ha elindulnak az első csoportok, nyilván lesz szükség tagokat toborzó szakértőkre, kérdés viszont, hogy a hitelközvetítők vállalják-e mindezt, lehetnek szereplők, akik a reputációs kockázatoktól tartva óvatosan állnak majd hozzá az új konstrukcióhoz.