Újabb rekord a Fundamentánál

A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. 2015-ben 538 milliárd forint értékben értékesített lakásszámlát, szemben az egy évvel korábbi, hozzávetőlegesen 435 milliárddal, miközben 158 ezer szerződést kötött – jelentette be a lakás-takarékpénztár tegnapi sajtótájékoztatóján Gergely Károly elnök-vezérigazgató. Az átlagos szerződéses összeg 11 százalékkal nőtt egy év alatt, az új ügyfelek kétharmada a maximális, 20 ezer forintos havi befizetés mellett döntött. A hosszú futamidejű – 8-10 éves megtakarítási időszakra kötött – szerződések részaránya emelkedett tavaly, ami jelentős mértékben a Fundimini Gyerekszámla bevezetésének köszönhető. A társaság tovább növelte saját értékesítési hálózatát is: a Személyi Bankár hálózat tavaly már több mint 2200 értékesítési munkatársat számlált, ezzel a Fundamenta rendelkezik a legnagyobb pénzügyi közvetítői hálózattal a piacon.

A Fundamenta – hangzott el – tavaly is jelentős szerepet vállalt a lakáshitelezési piac élénkítésében: a 89 milliárd forint értékben nyújtott lakáshitel az előző évit 30 százalékkal haladta meg, és a hazai lakáshitelpiac nagyjából 25 százalékát adta.

Gergely Károly kiemelte: a Fundamenta tavaly 175 milliárd forintot folyósított ügyfeleinek, amely a GDP nagyjából 0,5 százalékának felel meg. Ez az összeg 6,6-szerese az ügyfeleknek tavaly jóváírt állami támogatásoknak – azaz minden elköltött állami forint 6,6 forint beruházást indukált a lakás-takarékpénztáron keresztül.

A társaság adózás előtti eredménye 9 milliárd forintot ért el, hasonlóan 2014-hez, miközben az adózás utáni eredmény 6,8 milliárdról 6,5 milliárd forintra mérséklődött. A Fundamenta ugyanakkor továbbra is visszafogott osztalékpolitikát követ – hangzott el –, hiszen az eddig elért eredmény nagyjából harmadát fizette ki tulajdonosainak (ez az alapítás óta összesen 9,8 milliárd forint), a fennmaradó rész viszont a saját tőkét növelte.

Gergely Károly hangsúlyozta: az új ösztönző eszközök – a CSOK, illetve a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) – átalakításával, illetve bevezetésével láthatóan az a kormány célja, hogy ösztönözze az új lakások építését, ezen keresztül pedig a gazdasági növekedést. Az elnök-vezérigazgató bízik abban, hogy a NOK bejelentése óta még azért nem történt előrelépés, mert jól átgondolt, biztonságosan működtethető intézményrendszer létrehozásán dolgozik a kormány, amely feltételezi, hogy az újonnan induló szereplők banki licenccel rendelkezzenek.