Az állami bank közel egymilliárdot bukott a befektetésein

Az Eximbank 2015-ös beszámolójából rögtön világossá vált, miért is tőkésítette fel tavaly 30 milliárd forinttal az állam a hitelintézetet, amivel annak jegyzett tőkéje 89 milliárdra nőtt. Ez tette lehetővé ugyanis a banknak, hogy jelentősen növelje hitelezési aktivitását. Belföldi ügyfeleit az Eximbank a múlt év végén több mint 31 százalékkal magasabb összeggel, 152,7 milliárddal finanszírozta.

A magyar gazdaság exportjának 2015-ös, közel 8 százalékos bővülését jóval meghaladó arányt az magyarázza, hogy az Eximbank a róla szóló törvénymódosítás értelmében 2014. január 1-jétől már olyan tevékenységeket is finanszírozhat, amelyeknek semmi közük a külkereskedelemhez. E jogosítvány alapján adott hitelt a többi között a Garancsi István által közvetve tulajdonolt Property Market Kft.-nek a Kopaszi-gát, illetve az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Magyar Broadcasting Co.-nak a TV2 megvásárlásához. Kérdés, vizsgálja-e bárki is, mennyire szolgálják e hitelek a finanszírozott társaságok nemzetközi versenyképességének javítását, ezt ugyanis a profilszélesítést lehetővé tevő törvénymódosítás a folyósítás feltételéül szabta.

A belföldivel szemben aránytalanul alacsony az Eximbank külföldieknek nyújtott hiteleinek 30,56 milliárdos 2015 végi állománya, ami ráadásul mintegy 400 millióval alacsonyabb is az egy évvel korábbinál. Ez amiatt is szembeszökő, hogy egy állami export-import banknak mégiscsak az lenne az elsődleges feladata, hogy a hazai termékek külföldi értékesítését a potenciális külföldi vevőknek nyújtott hitellel elősegítse. Az Eximbank e téren nyújtott szerény teljesítményét még jobban jellemzi, hogy a piaci helyett inkább az 2003-as kormányrendeletben előírtak szerint nyújtott, úgynevezett kötött segélyhitelezése jelentősen, 31 százalékkal nőtt, és 2015 végén 15,7 milliárdot tett ki.

Öröm az ürömben, hogy a mérlegfőösszegét egy év alatt 627 milliárdról 843 milliárdra gyarapító Eximbank a 2014 végi, közel 1,4 milliárdos veszteségét 3,1 milliárdos nyereségbe fordította, noha több milliárd értékben számolt el értékvesztést. A vállalatokkal szembeni követelései után közel 1,3 milliárdot, 22 százalékkal többet írt le, mint egy évvel korábban. További csaknem egymilliárdot pedig három befektetésén, az Eximbank tízszázalékos tulajdonában lévő China-CEE Fundon, az OTP Bankkal közösen birtokolt Portfolion Regionális Magántőkealapon, valamint a Világbank leányvállalata által gründolt IFC FIG Fundon, mely 406,25 millió dolláros tőkéjének 13,41 százalékát adta a magyar állami hitelintézet. Ezekkel szemben mindössze a 2014-ben egy követelés után értékvesztésként leírt 133 milliót írta vissza az Eximbank, miután az a várakozásaival ellentétben mégis megtérült.

Ám e céltartalékot tavaly év végén – mint az Eximbank éves jelentésében olvasható – „a rendelkezésre álló információk és aktuális körülmények alapján” feloldották. Igaz, a per még javában tart, az elsőfokú ítélet is legkorábban az ősszel születhet meg. Az eddigi tárgyalási fordulókban az Eximbank által felvetett értékaránytalanságot több ingatlanpiaci szakértő is cáfolta, köztük maga a hitelintézet által felkért szakértő. A jogi szakvélemények pedig cáfolták, hogy a szerződés feltételei hátrányosak lennének a bank számára.

Ám e céltartalékot tavaly év végén – mint az Eximbank éves jelentésében olvasható – „a rendelkezésre álló információk és aktuális körülmények alapján” feloldották. Igaz, a per még javában tart, az elsőfokú ítélet is legkorábban az ősszel születhet meg. Az eddigi tárgyalási fordulókban az Eximbank által felvetett értékaránytalanságot több ingatlanpiaci szakértő is cáfolta, köztük maga a hitelintézet által felkért szakértő. A jogi szakvélemények pedig cáfolták, hogy a szerződés feltételei hátrányosak lennének a bank számára. -->