Jól áll az MKB szanálása

Maradéktalanul teljesíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az MKB Bank szanálási eljárása során tett valamennyi vállalását – állította a Világgazdaságnak az MNB sajtóosztálya annak kapcsán, hogy pontosan egy hónapja maradt arra, hogy magánbefektetőknek értékesítse az MKB száz százalékát. Ez az egyike ugyanis annak a 17 pontnak, amelynek a teljesítését Matolcsy György jegybankelnök vállalta az Európai Bizottságnak írt tavaly december 7-ei levelében.

A felügyeleti feladatkörében eljáró MNB a szanálástól elkülönülő, független engedélyezési eljárásban vizsgálja meg, hogy szerezhetnek-e befolyásoló részesedést az MKB-ban azok az intézményi befektetők, akiket a szanálási feladatkörében eljáró MNB kijelölt – közölte lapunkkal a jegybank. Ez következik abból, hogy az MNB sajtáságos módon egyszerre több funkciót is ellát, noha a Szabadság téren hangsúlyozzák, egyes részlegeik között tűzfalak vannak. Mindenesetre nehezen képzelhető el, hogy az MNB felügyeleti része ne adná áldását arra, hogy a szanálási rész által kiválasztott – az eddigi információk alapján átláthatatlan tulajdonosi és bizonytalan pénzügyi hátterű – luxemburgi Blue Robin Investments és a Minerva Kockázati Tőke-alapkezelő Zrt. által elindított Metis magántőke-alapok 45-45, a Pannónia Nyugdíjpénztár pedig 10 százalékos részesedést vásárolhasson az MKB-ban összesen 37 milliárd forintért.

Teljesült ugyanakkor az a három Matolcsy-vállalás az MNB szerint, melyek elvégzésének a határideje már lejárt. Az MKB-nak 2016. március végéig kellett túladnia azon a hitelen, melyet a Mammut budapesti bevásárlóközpont létesítéséhez adott a Mammut Szolgáltató Zrt.-nek. Az MKB volt a cégtől 2014 év végén összesen 69 milliárd forint hitelt követelő banki konzorcium vezetője, egyik tagja pedig az OTP Bank, melynek könyveiben 2015 végén még szerepelt a Mammut-hitel. Az MKB nem konkretizált mértékű követelését az MNB tájékoztatása szerint a hamburgi székhelyű MHB-Bank AG vette meg januárban. Ugyanehhez a céghez került 40 milliárd fejében az Arena Plaza fejlesztésére 2007-ben adott, tavaly tavasszal 56 milliárdra értékelt MKB-hitel – ahogy arról lapunk tavaly decemberben beszámolt. A Mammut-csomagra az MHB-Bankon kívül más nem pályázott, s azt az MNB azért a németeknek adta el, mert attól az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelőnek átadott csomag részeként csak olcsóbban tudott volna megszabadulni.

Ha szűken is, de kipipálta az MNB azt a vállalást is, miszerint az MKB-csoportnak 2015 végére 2000–2100 közé kellett csökkentenie a főállású munkavállalók számát. A bankcsoport tavaly átlagban 2080 dolgozót alkalmazott, közel százzal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Matolcsy azt is megígérte, hogy az MKB-csoport nemzetközi számviteli szabályok szerinti mérlegfőösszege 2018 végéig 1800-2000 milliárd forint között lesz. Ez az érték 2015 végén 1954,1 milliárdot tett ki. A csökkenésben természetesen nem elhanyagolható szerepe volt a problémás portfólió leépítésének, melynek sikeres lebonyolítása „erőteljes tisztítóhatást" gyakorolt a bank eszközállományára – közölte az MNB.