Kis pénz, nagy foci - befektetési lehetőségeket is kínál az Eb

A Európa-bajnokságba is be lehet most fektetni. A K&H Alapkezelő ugyanis ismert világcégek, köztük sporteseményeket és csapatokat támogató vállalkozások részvényeinek teljesítményéből ígér részesedést a kisbefektetőknek legújabb alapjával. „Észak-Amerikában a 2015-ös becsült szponzorköltségek meghaladták a 21 milliárd dollárt, amelynek megközelítőleg 70 százaléka sportszponzorációra ment” – magyarázza Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója. A prémium rangadó származtatott alap mögöttes kosarában húsz nagyvállalat van, köztük olyan cégek, mint az Adidas, a Carlsberg, a Coca-Cola, a Hyundai vagy a McDonald’s. Ha ezek a cégek jól mennek a tőzsdén a következő négy évben, a kisbefektetők akár 60 százalékot is kereshetnek az alapon, ha nem, akkor maximum 10 százalékot bukhatnak.

A focis, olimpiás és más sportos alapok az elmúlt években mindig népszerűek voltak, az idén viszont már nem mennek annyira. Ennek az egyik legfőbb oka az, hogy az ilyen alapok jellemzően tőkevédett, többéves futamidejű konstrukciók voltak. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben viszont az alapkezelők már nehezen tudnak olyan alapokat összerakni, amelyeknél az elérhető hozam is vonzó, és a névértéket is garantálni lehet. A tőkevédett alapok száma emiatt az elmúlt két évben körülbelül 20 százalékkal csökkent, ma nagyjából 150 ilyen konstrukció lehet a piacon.

A sportos befektetések egyébként az elmúlt években vegyesen teljesítettek. Az OTP Alapkezelő 2008-ban a pekingi játékok idején négy alapot is indított, ezekbe összesen 15,4 milliárd forint áramlott. A kisbefektetők még 2008 tavaszán és nyarán, néhány hónappal a válság kitörése előtt jegyezhettek a papírokból, ami azt ígérte, hogy ha a nyári játékok főszponzorainak, beszállítóinak részvényárfolyama emelkedik, akkor a kisbefektetők is jól járnak. A válság azonban közbeszólt, a tőzsdék estek, így az alapok lejegyzői nagyjából csak a minimálisan garantált hozamot és a tőkét kapták végül vissza.

A későbbi alapok már sikeresebbek voltak. A K&H Fix Plusz London alapja 2008 októberében, már az első sokkok után indult, és 2012 májusában járt le, ez idő alatt több mint 34 százalékos hozamot ért el. A 2010-ben startoló OTP-s Aranygól – amely a dél-afrikai világbajnokság szponzorainak részvényeibe is fektetett – szintén jobban teljesített, 21 százalék fölötti hozamot ért el három és fél éves futamideje alatt.

A négy évvel ezelőtti Európa-bajnokság és olimpia szponzoraiban is látott fantáziát az OTP Alapkezelő, Eurogól és Világjátékok néven indult egy-egy alapjuk. Az Eurogól tavaly év végén járt le, és szép hozamokat fizetett ki már a futamidő közben is. A Világjátékok szintén 2015 végén futott ki, és több mint 30 százalékos hozamot ért el. Az OTP-nek a riói vb-re is indult egy konstrukciója, amely 2018 januárjában jár majd le, és eddig valamivel több mint 3 százalékos éves hozamot ért el. Az OTP és a K&H mellett a CIB is indított sportos alapokat Élmezőny fantázianévvel. Ezek a konstrukciók kifejezetten jól teljesítettek eddig, az Élmezőny plusz eddigi hozama például évesítve 11 százalék fölött van, de az eurós változat is 8,7 százalékot hozott évente a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint.