Van jobb az államkötvénynél

A lakosság számára is elérhető, legjobb egyéves teljesítménnyel rendelkező, Magyarországon kezelt kötvényalap az Aegon Nemzetközi Kötvény alapja, június 30-ig 7,35 százalékot hozott. Havi jelentése szerint a legnagyobb felvett pozíciókat az MFB 6,25 százalékos dollárkötvényeiben, valamint két magyar (egy hároméves kötvényben és egy diszkontkincstárjegyben) tartotta az alapkezelő. Az alap árfolyama főleg a brit népszavazás után ugrott hatalmasat, június 23. és 28. között 3,2 százalékot emelkedett a kötvényalap befektetési jegyeinek értéke.

A második legjobban teljesítő alap az OTP Maxima A sorozata volt, 6,3 százalékos egyéves hozamot mutat a keddi árfolyama, a befektetők pénzének legnagyobb részét (közel 70 százalékát) az alapkezelő állampapírokban tartja, legnagyobb felvett pozíciója 2022-es és 2023-as lejáratú magyar állampapírokban van. A legjobb egyéves teljesítményű kötvényalap egyébként ennek az alapnak a B sorozata, ez viszont csak intézményi befektetőknek elérhető. A harmadik legjobban teljesítő, Magyar Posta Takarék hosszú kötvényalap 6,09 százalékos hozamot ért el, elsősorban magyar állampapírokon ér el hozamot, de kisebb részben tartalmaz jelzálogleveleket és betéteket is. A negyedik és az ötödik legjobb alap – a Concorde és az Erste XL kötvényalapok – egyaránt 6,07-6,07 százalékos hozamot ért el.

Legolcsóbban (díjmentesen) a fentiek közül a Concorde és az
Aegon alapjaiból vásárolhatunk az alapkezelőn, valamint a Magyar Posta hosszú kötvényalapjából a Posta értékpapírszámláján keresztül. Az OTP Maximát a bank értékpapírszámláján 100 forintért jegyezhetjük, az Erste XL kötvényt pedig 600 forintért saját bankon keresztül. A legmagasabb folyó költséget az OTP Maxima számítja fel, míg a legolcsóbb a Concorde kötvényalapja. Más forgalmazón keresztül is vásárolhatunk ezekből az alapokból, viszont cégcsoporton kívüli értékesítési csatornák használatánál felmerülhetnek többletköltségek.

Végül, ha kötvényalapot vásárolunk, nem árt tisztában lennünk azzal, hogy ezek – egyebek közt a devizakockázat, a partnerkockázat, a hitelkockázat és a likviditási kockázat miatt (amelyek nem minden alapnál merülnek fel feltétlenül) – jóval volatilisebbek, és kiszámíthatatlanabb hozammal rendelkeznek, mint ha egy belföldi vállalati kötvényt vagy állampapírt vásárolunk meg közvetlenül.