Indulnak az új jelzálogbankok

Nem akar jelzálogbankot alapítani a CIB Bank, hanem egy már működő ilyen profilú pénzintézettel kíván együttműködni, hogy megfeleljen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2017. április 1-jétől hatályos előírásának – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a hitelintézet. Az úgynevezett jelzáloghitel-finanszírozási megfelelési mutató (jmm) lényege, hogy a kereskedelmi bankoknak jelzáloghiteleiket 15 százalékban jelzáloglevelekkel kell finanszírozniuk.

Egyelőre négytagú az a szolgáltatói kör, amelyből a CIB partnert választhat, de a mezőny hamarosan további két versenyzővel bővülhet. Az OTP Bank, az UniCredit és az FHB már hosszú évek óta működő jelzálogbankjai mellé nemrégiben az Erste csatlakozott. Amely jelzálogbankja az MNB-től augusztus végén kapott engedély alapján összesen 200 milliárd forint értékben bocsáthat ki jelzálogleveket. Ebből az első, forintban denominált fix vagy változó kamatozású papírokat októberben, nyilvános tőzsdei aukciók formájában dobhatja piacra, még nem ismert értékben.

Az MKB Bank 99 és a Gránit Bank 1 százalékos részesedésével, 2 milliárd forinttal februárban gründolt jelzálogbank a működési engedély megszerzését követően, 2017 januárjára tervezi az indulást – közölték lapunkkal a nagyobbik tulajdonosnál. Ezt követően – a jmm-nek való megfelelés érdekében – az MKB több tízmilliárdos nagyságrendű nyilvános jelzáloglevél-kibocsátást céloz meg, ennek során elsősorban intézményi befektetők érdeklődésére számít. E jelzálogleveleket bevezetnék a tőzsdére, ezzel is segítené az MKB az őt szanáló MNB több mint 80 százalékos tulajdonában lévő hazai börze azon törekvését, hogy a kínálat növelésével csalogasson be még több befektetőt a parkettre.

Részben ugyancsak a magyar tőkepiac fejlődéséhez való hozzájárulással indokolta a K&H is, miért alapította meg, 3 milliárd forintos jegyzett tőkével január elején a saját jelzálogbankját, amelyet a cégbíróság májusban már be is jegyzett. Ami azt jelenti, hogy az MNB-től már megkapta a működési engedélyt – a vonatkozó törvény szerint ugyanis ez a feltétele a cégbírósági bejegyzésnek. Ennek ellenére lapunk azon kérdésére, hogy mikortól aktivizálódhatnak, a bank szűkszavúan annyit közölt: az „folyamatban van”.

Mindenesetre annak idején azzal is indokolta a K&H a jelzálogbank-alapítást, hogy annak révén a nagy mennyiségben rendelkezésre álló szabad forráson felül további tartalékot tud felszabadítani hitelezési tevékenységének növelésére. Emellett egy jelzálogbank strukturálisan javítja a mérlegfőösszeget, más bankok felé is refinanszírozhat, ami mérethatékonyságot eredményezhet – említett egy másik megközelítést az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, Jelasity Radován a Világgazdaságnak a nyár közepén adott interjúban.

Az EBRD és az MNB is segíthet

Lesz-e elegendő kereslet a piacra akár százmilliárdos nagyságrendben ráöntött jelzáloglevelek iránt, még úgy is, hogy a jelenlegi hozamszegény környezetben a hazai tőkepiac és az intézményi befektetők keresik a diverzifikálási lehetőségeket? Ez lényeges kérdése a jövő áprilistól hatályos új jelzálogpiaci szabályozásnak. Átmeneti megoldás lehet, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank beáll a jegyzők közé, így már támogatta ugyanis más országokban a jelzáloglevél-piac fejlődését. Emellett a kereskedelmi bankok azt is remélik, hogy a kezdeti időszak viszonylag nagyobb kibocsátásait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is segíti majd. Hiszen ha egyszerre jelenik meg nagyobb mennyiségű jelzáloglevél a jegybank előírása miatt, az jelentősen lenyomhatja az árakat a piacon. Úgy tudni, ez is szóba került azon a hétfői reggelin, amelyen az MNB vezetése – az elmúlt években kialakult gyakorlatnak megfelelően – több témakörben is egyeztetett a kereskedelmi bankok vezetőivel.