Tagadják a bankok, hogy lenyelték volna a jutalékok lefaragását

Bár a jegybanki adatok ezt nem igazolják egyértelműen, a hazai hitelintézetek állítják: az ügyfelek is nyertek a közvetítői jutalékok csökkentésén. A jelzáloghitelek után kifizethető ügynöki jutalékot márciusban vágták meg, egy jogszabály-módosításnak köszönhetően a korábbi, akár 3-4 százalék díjat 2 százalékban maximálták. Az átlagos lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitel-kamatok azonban az ezt követő hónapokban a jegybanki adatok szerint nem csökkentek nagyobb mértékben, mint amennyivel a referenciakamatok – például a bankközi kamatláb, a bubor vagy az állampapírhozamok – lejjebb mentek.

Március és május között a jegybank statisztikái szerint csupán 11 bázisponttal csökkent az átlagos lakáshitelkamat, 5,09-ről 4,98 százalékosra. A bankok azonban állítják: sokkal nagyobb kedvezményt adtak ugyanebben az időszakban. Az idén áprilisban és májusban a K&H például közel 60, az UniCredit 75, az FHB 50, a CIB 80–190 bázispontos kamat- vagy kamatfelár-csökkentést hajtott végre. Az OTP-nél 25–50 bázisponttal mérséklődött a kamat, emellett a kamatkedvezmények rendszerét is átalakították, így az ügyfelek összesen 55–80 bázisponttal alacsonyabb kamattal juthattak lakáshitelhez.

Hogy ezek a kedvezmények miért maradtak jóformán láthatatlanok a statisztikákban, annak a hitelintézetek szerint több oka is lehet. Az egyik, hogy a jelzálog-hitelezési piac egyik legnagyobb szereplőjét, a Fundamentát például nem érintette a jutalékokra vonatkozó szigorítás. A lakáskassza az új lakáshitelekből 30 százalékos részesedéssel rendelkezik, saját partneri hálózatában pedig a jutalék mértéke korábban is 1–1,5 százalék között, vagyis bőven az új limit alatt volt. Az átlagos kamatcsökkenést emellett mérsékelhette az is, hogy a piacon még mindig sok az államilag támogatott, az állampapírok hozamához igazodó kamatozású lakáshitel. Csakhogy az állam egy bizonyos szinten túl nem támogatja tovább a kölcsönöket. Ha a vonatkozó kormányrendeletben megadott képlet alapján 6 százalékos vagy annál is alacsonyabb kamata lenne a hitelnek, az állam már nem finanszíroz további kamatcsökkentést. A jelenlegi kamatszint mellett pedig ez a helyzet.

Az átlagos kamatcsökkenés mértéke azért is lehetett alacsonyabb az elmúlt hónapokban, mivel a legkedvezőbb kamatok továbbra is csak a legjobb minősítésű, a magas jövedelmű, sokféle banki szolgáltatást igénybe vevő, könnyen értékesíthető ingatlant vásárló ügyfelek számára érhetők el. A statisztikákban azonban a rosszabb jövedelmi helyzetű ügyfelek hitelei is ott vannak, ők pedig magasabb kamattal jutnak csak hitelhez. Ha sok gyengébb minősítésű adós vesz fel kölcsönt, akkor az átlagos kamatszint nem vagy csak kisebb mértékben csökken. Az idén pedig valószínűleg tényleg több gyengébb minősítésű, rosszabb vagyoni helyzetű adós fordult a bankokhoz. A hitelkérelmek száma ugyanis megugrott, emellett az önerőként felhasználható CSOK is arra késztethetett több családot, hogy alacsonyabb jövedelem mellett is vágjon bele akár hitelből is az ingatlanvásárlásba.