Nem tőzsdézték el a pénzt a nyugdíjkasszák

Az idén sem tőzsdézték el a pénzt a nyugdíjkasszák. Három negyedév után nincs olyan önkéntes vagy magánnyugdíjpénztári alap, amelynek negatív lenne a hozama, sőt – tekintettel a negatív inflációra – minden pénztárnál reálhozam is van. A négy megmaradt magánnyugdíjpénztárnál a növekedési és a kiegyensúlyozott portfóliók fej fej mellett haladnak, a legjobb hozamot kilenc hónap alatt a Budapest növekedési és az MKB kiegyensúlyozott alapjai érték el, ezek árfolyama 5,85 százalékot emelkedett az év eleje óta. Évesítve ez csaknem 7,9 százalékos hozamnak felelne meg. A legnagyobb pénztár, a Horizont sem sokkal maradt le a Budapesttől és az MKB-tól, növekedési és kiegyensúlyozott portfóliója is 5,5 százalék fölött teljesített kilenc hónap alatt, a negyedik, az idén leggyengébben teljesítő Szövetség nyugdíjpénztárnál az év elejétől elért hozamok megközelítik az 5 százalékot.

Ezek az eredmények viszonylag szépek, de a piacok általános teljesítményével összevetve annyira nem kiugrók. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe az idén már 18 százalékos pluszban áll, és a hosszú állampapírok árfolyamát követő MAX index is több mint 5,5 százalékot emelkedett szeptember végéig. A rövid állampapírok persze ennél sokkal kevesebbet hoztak, az RMAX index még 0,8 százalékot sem nőtt az idén. Ennek is köszönhető, hogy a jellemzően állampapírokat tartó klasszikus portfóliók jóval szerényebb eredményt értek el, jellemzően 3-4 százalék között alakult a hozamuk. A magánkasszáknál azonban ezek az alapok a legkisebbek, a vagyon körülbelül háromnegyede növekedési, húsz százaléka pedig kiegyensúlyozott alapokban van. Az év eleje óta elért legalább 5 százalékos vagyonnövekedés miatt egyébként a pénztártagok vagyona mostanra már meghaladhatja a 230 milliárd forintot is, a felvehető reálhozam az idén körülbelül 10 milliárd forinttal nőhetett.

A magánnyugdíjpénztáraknak csupán 58 ezer tagjuk maradt az első fél év végére, ennél lényegesen nagyobb létszámmal működnek az önkéntes nyugdíjkasszák, csaknem 1,15 millió tagjuk volt június végén. Kiugró teljesítményt ugyan egyik önkéntes pénztári alap sem ért el az első kilenc hónapban, de a tagok alapvetően nem panaszkodhatnak a teljesítményre. Az árfolyamadataikat naponta közzétevő intézmények portfóliói között egyetlen olyan sem akadt, amelyik megverte volna a magánkasszák legjobb alapjait, de több is büszkélkedhet kilenc hónap után 5 százalék fölötti hozammal, ami évesítve 7-8 százalékot tesz ki.

Érdekesség, hogy az önkéntes kasszák legeredményesebben kezelt alapjai között mindenféle akad. A három legmagasabb hozamot elérő konstrukció között ott van az MKB közepesen kockázatos kiegyensúlyozott alapja, az OTP 90 százalékban részvényeket tartó „dinamikus” és az Aranykor mérsékelt kockázatú „csendélet” portfóliója is. A legnagyobb önkéntes pénztári alapok egyébként többnyire a közepes kockázatot futó kiegyensúlyozott portfóliók, ezek jellemzően legalább 4 százalékot emelkedtek az idén, és a nagy pénztárak közepes kockázatú portfóliói (OTP, Allianz, Aranykor, MKB) a legjobbak között vannak. A részvényeket magasabb arányban tartó alapok a budapesti részvénypiac szárnyalása ellenére hasonlóan teljesítettek, mint a kiegyensúlyozott alapok, ennek az is lehetett az oka, hogy nem a magyar, hanem a külföldi tőzsdéken fektették be a tagok megtakarítását. Valamelyes kockázatot azonban megérte vállalni, a legkisebb rizikót vállaló hazai rövid állampapírokat vagy bankbetéteket tartó önkéntes nyugdíjpénztári alapok idei árfolyamnyeresége gyakran még az egy százalékot sem érte el.