Raiffeisen: jövőre gyorsíthatnak az EU-pénzek

Csak átmenetinek tartják a magyar gazdaság első negyedévi kisiklását a Raiffeisen Banknál, az idén 2,3 százalékos GDP bővülésre számítanak – közölte Török Zoltán, a hitelintézet vezető elemzője mai sajtótájékoztatóján.

Aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar építőipar idei zuhanása regionális szinten nem egyedi, például Csehországban és Szlovéniában is hasonló folyamatok zajlanak. Figyelemre méltó, mennyire visszaesett az EU-pénzek beráamlása: azokból mindössze 300 millió eurónyi érkezett az idei első félévben, szemben a tavalyi 2,1 milliárddal.

Jövőre azonban a Raiffeisennél az ez évinél magasabb, 2,7 százalékos gazdasági növekedést vizionálnak. Azért nem nagyobbat, mert Török úgy véli, a feldolgozóipar húzóereje az idei után jövőre is csekély maradhat. Az EU-pénzek felhasználása viszont jövőre gyorsulhat, ami mind az építőipart, mind a beruházásokat pozitívba fordíthatja. Ugyanakkor a nettó export 2017-ben már nem járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez.

Izgalmas kérdés Török szerint, lehet-e a hazai munkaerőpiacon rövid távú megoldást találni. Egy komolyabb mértékű minimálbér-emelés, illetve járulékcsökkentés sokat lendíthetne, de csak átmenetileg, ennek hatására a 200-210 ezer közmunkás közül legfeljebb néhány tízezer válhat foglalkoztatottá. Az igazi megoldás a Raiffeisen vezető elemzője szerint az oktatás minőségének javítása lenne.

A magyarországi infláció visszatérhet egy magasabb szintre, az idei év végére 1,5 százalékra mehet fel, 2017-ben pedig 2 százalék körüli pénzromlást valószínűsítenek a banknál. Ezt arra alapozzák, hogy az olajár-csökkenés hatása lassan elmúlhat. Bár a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) kilátásba helyezett kitermeléscsökkentő egyezségével igyekszik árdrágító trendet szítani, a kereslet-kínálat egyensúlytalansága, az egyezség felépítése és a kartell működése miatt ennek esélye csekély.

Mindezek következtében megállhat az üzemanyagárak mélyrepülése, amelyek mintegy 9 százalékban befolyásolják a fogyasztói árindexet.
A Raiffeisennél nem számítanak arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa változtat a hónapok óta 0,9 százalékos jegybanki alapkamaton. Monetáris politikai eszköztárának kiszélesítésével ugyanis az MNB képes lehet mind a kamatokat, mind a forint árfolyamát a szándékainak megfelelően úgymond mikro-menedzselni – hangsúlyozta Török. Ebbe belefér, hogy az új monetáris politika miatt az irányadó budapesti bankközi hitelkamatláb, a Bubor referenciaértékei a mostani 0,75-0,88 százalékról akár 0,5 százalékra is csökkenhetnek. A forint árfolyamában a hitelintézet elemzői szerint nagy elmozdulás nem lehet, prognózisuk szerint az euró 310-312 forint között maradhat.