Csökkenhet a tranzakciós illeték

Kedvezményt kaphatnak jövőre a hitelintézetek a tranzakciós illetékből. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága által az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslat alapján azok a pénzügyi intézmények jogosultak engedményre, amelyek a hitelállományukat két év alatt legalább 20 százalékkal tudták növelni. A növekedést persze új hitelek folyósításával kell elérni, az nem számít, ha például a forint gyengülése miatt nő a devizahitelek volumene, vagy ha a nem fizető adósok tartozása emelkedik az elmaradt kamatok miatt. A kedvezmény mértéke a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés-állomány növekedésének a 0,6 százaléka, de nem lehet több, mint a pénzügyi intézmény által az adott adóévben fizetendő tranzakciós illeték 80 százaléka, és a 300 millió forintot sem haladhatja meg.

A javaslat célja, hogy növeljék a költségvetési adóbevételeket. Ha ugyanis több hitelt folyósít egy pénzügyi intézmény, több tranzakciós illeték is folyik be. Ezt a közterhet megfizetik a hitelintézetek akkor is, amikor a kölcsönt folyósítják, és akkor is, amikor az ügyfél törleszt. Az állam ezeknek a terheknek egy részét levenné az aktívan hitelező piaci szereplők válláról. A költségvetés egyébként jóformán semmiről sem mond le a kedvezmény bevezetésével. Az idén például 200,9 milliárd forint bevételre számítanak a tranzakciós illetékből, ez az összeg a jövőben sem kell hogy csökkenjen a kedvezmények miatt.

A javaslatba beépített limitek alapvetően a kisebb és közepes piaci szereplőknek kedveznek. A maximálisan igénybe vehető 300 milliós kedvezményhez elegendő, ha két év alatt 50 milliárd forinttal nő egy hitelintézet hitelállománya. A nagyobb bankoknál azonban ennél sokkal több hitelt kell kihelyezni a legalább 20 százalékos növekedés eléréséhez. Az OTP-nek például a Magyar Nemzeti Bank Aranykönyve szerint 2015 végén a 2 ezer milliárd forintot is meghaladta a hitelállománya, és az OTP Jelzálogbanknál is volt még ezenfelül 968 milliárd forintnyi kölcsön. Vagyis az OTP-csoportnak valószínűleg legalább 600 milliárd forintnyi hitelállomány-növekedést kellene felmutatnia 2017 végéig ahhoz, hogy hozzájusson a kedvezményhez. A 300 milliós engedmény egyébként elhanyagolható tétel náluk, hiszen 2015-ben a bank tőzsdei jelentése szerint több mint 45 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket fizetett be. A K&H, az UniCredit és a CIB hitelállománya is ezermilliárd forint fölött volt tavaly, nekik is több százmilliárd forintos hitelnövekedést kell elérniük, ha engedményt szeretnének.

Az intézkedés abszolút nyertesei a 250 milliárd forintosnál kisebb, de gyorsan bővülő hitelállománnyal rendelkező pénzügyi intézmények lehetnek, ezek ugyanis tényleg le tudják majd vonni a terheikből a bővülés 0,6 százalékának megfelelő összeget.

Amit egyébként akár előre is igénybe lehet venni, a módosító javaslat szerint ugyanis már 2017 első napjától érvényesíthetik a hitelintézetek az adókedvezményt, ha a hitelállomány-növekedésre számítanak. Nem tanácsos azonban túlzottan optimista prognózis alapján kalkulálni. Ha ugyanis mégsem nő eléggé a hitelek volumene, és egy pénzügyi cég több kedvezményt vesz igénybe előre, mint amennyire az utólagos elszámolás alapján jogosult, a különbözet másfélszeresét fizetheti majd be az államkasszába.