Ezek a magyarok kedvenc befektetései!

Végérvényesen az állampapír lett a legnépszerűbb megtakarítás az idén a hazai lakosságnál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kisbefektetők csaknem 3900 milliárd forinttal finanszírozták a harmadik negyedév végén az államot, ez lényegesen nagyobb összeg, mint amennyit lekötött bankbetétben tartanak, de a befektetési alapokban sincs már ennyi háztartási megtakarítás. Gyakorlatilag amit megtakarítottak a háztartások az idén, azt nagyrészt állampapírba fektették. A jegybank adatai szerint legalábbis az első kilenc hónapban több mint 736 milliárd forintnyi friss megtakarítás került a magyar állampapírokba.

Az államnak talán kevésbé jó hír, hogy a pénz döntő része rövid lejáratú kincstárjegyekbe került, a legkedveltebb lakossági állampapírok még mindig az egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegyek és a Féléves Kincstárjegy. Ezek kamatához óvatosan nyúlt eddig az Államadósság Kezelő Központ. Miközben a hasonló futamidejű intézményi állampapírok referenciakamata már csupán 0,3–0,5 százalékos, a Kamatozó Kincstárjegy még mindig 2,25, a Féléves Kincstárjegy pedig 2 százalékos kamattal vásárolható meg.

A háztartásoknak a harmadik negyedév végén már összesen több mint 8210 milliárd forintnyi különféle papírjuk volt az értékpapírszámláikon. Az állampapírok után a második legkedveltebb megtakarításnak a befektetési alap számított. Befektetési jegyekben nem egészen 3800 milliárd forintja van a háztartásoknak. A kisbefektetők az idén inkább eladogatták a papírjaikat, szeptember végéig több mint 94 milliárd forintot vontak ki az alapokból. Nem minden alapot dobál el persze a lakosság. Az ingatlanalapok továbbra is vonzzák a friss megtakarításokat, de a jóformán nulla hozamú pénzpiaci alapok vagyona már folyamatosan csökken. Az év elején pénzpiaci alapban még 635 milliárd forintot tartott a lakosság, ez szeptember végére 450 milliárd forintra csökkent.

A fix kamat, ha nem az állam ígéri, nem vonzó már. A nem állam által kibocsátott hitelpapírokból mostanában nem kérnek a kisbefektetők. A jelzáloglevelek hiába számítanak viszonylag biztonságos befektetésnek, nagyrészt az intézményeknél landolnak. A háztartásoknak csupán 3,9 milliárd forintnyi jelzáloglevelük van, amiben az is szerepet játszhat, hogy a kisbefektetőknek szóló utolsó nagy kampányok tíz évvel ezelőtt, a kamatadó bevezetése idején voltak. Az akkor eladott papírok pedig – hiába voltak köztük tízéves futamidejűek is – már lejártak. A banki kötvények állománya is sokéves mélyponton van, csupán 177 milliárd forintot tartott ilyen hitelpapírban a lakosság szeptember végén. Az egyéb szektorok által kibocsátott kötvényekben is mindössze 25 milliárd forint lakossági megtakarítás van, az ezektől való idegenkedés azonban érthető az elmúlt évek egymást követő botrányai, az E-Star (Enefi) és a BTel, majd végül a Quaestor csődje után.

A csúcson járó Budapesti Értéktőzsde sem érdekli a kisbefektetőket. A háztartások részvényállománya 320 milliárd forint körül stagnált egész évben. Hiába kerestek több mint 44 milliárd forintot a kisbefektetők a magyar részvényeken, nem tartottak ki a papírok mellett, több mint 41 milliárd forintnyi részvényt el is adtak az idén.