Trump után a piacok is meglepetést okoztak

Az amerikai elnökválasztás előtt sokan pánikot vizionáltak a részvénypiacokon Donald Trump megválasztása esetén. Ehhez képest a szavazást követő napon történelmi csúcsra emelkedett az amerikai blue chipeket tömörítő Dow Jones index. De nem minden iparágat érintett egyformán a hír, az egyes szektorok nagyon eltérően teljesítettek. Korábban – a bedobott bankellenes ígéretek miatt – úgy tűnt, hogy a bankok sem fognak örülni Trump elnökségének. A pénzügyi szektor szereplői mégis emelkedtek az elnökválasztás után, sőt az S&P legjobb teljesítményt mutató szektorindexe volt november 8. óta az S&P pénzügyi mutató. A legnagyobb amerikai bankok kivétel nélkül szárnyaltak, a Wells Fargo például közel 14 százalékkal értékelődött fel. Elemzők szerint a meglepő reakció mögött az áll, hogy sokak várakozásaival ellentétben jogszabályalkotási, szabályozói és gazdasági szempontból is profitálhat a bankszektor Trump elnökségéből. A legnagyobb változás Jeb Hensarling republikánus képviselő javaslatának elfogadása lehet, amely a korábbinál alacsonyabb, 10 százalékos tőkeelőírást, a saját számlás kereskedést tiltó Volcker-szabály eltörlését és a fogyasztóvédelmi iroda meggyengítését tartalmazza.

Az egészségügyi vállalatok részvényei szintén a választás nyertesei voltak, a két nagy amerikai gyógyszergyártó, a Pfizer és a Merck papírjai is közel 6 százalékkal értékelődtek fel. A befektetők fellélegezhettek, mivel Clinton rendszeresen beszélt a gyógyszerárak csökkentéséről, így ezzel a kockázattal, úgy tűnik, nem kell számolni Trump megválasztása után.

A technológiai vállalatok viszont inkább a vesztesek között voltak. Az Apple és a Facebook árfolyama is esett az elnökválasztás óta, miközben az átfogó S&P 500 index emelkedett ugyanezen időtávon. Pedig elvileg jó hír a technológiai vállalatoknak a Trump által belengetett társaságiadó-csökkentés, hiszen a külföldön tartott hatalmas készpénzállományukat kisebb adófizetés terhe mellett vihetnék haza. Rossz hír viszont, hogy Trump ösztönözné a hazai gyártást, ami az előállítási költségek növekedését eredményezné. Ezenfelül a kínai kereskedelmi kapcsolatokat veszélyezteti Trump terve, miszerint 45 százalékos importvámot vetne ki a kínai termékekre.

Erre válaszul Kína valószínűleg amerikai Boeing repülőgépek helyett európai Airbus gépeket rendelne, és az autóértékesítések és az iPhone-eladások is megéreznék a kereskedelmi kapcsolatok megromlását. Különös módon a fegyvergyártók részvényei szintén estek, a Smith & Wesson és a Sturm Ruger árfolyama is 25 százalékkal került lejjebb Trump megválasztása óta. Pedig a fegyverek keresletére Clinton megválasztása jelentett volna veszélyt, aki szigorított volna a fegyvertartáson.