Az idei év végre meghozta a fordulatot az olajnál, az európai irányadó jegyzés, az északi-tengeri Brent év eleje óta közel 60 százalékot emelkedett. A masszív drágulásban jelentős szerepet játszottak az OPEC, illetve a szervezeten kívüli országok termeléscsökkentéseivel kapcsolatos várakozások: a februári mélypontokról ezért indultak el felfelé az árak, majd az utóbbi hetekben szintén az olajtermelők tervezett piaci beavatkozásai repítették az árakat.
Ez idő alatt az energiaszektort is megvették a befektetők, az európai olaj- és gázipari cégeket tömörítő Euro Stoxx 600 energiaszektor-index azonban mindössze 14 százalékot tudott emelkedni. Ez részben azzal magyarázható, hogy az index egyaránt tartalmaz erősen kitermelésfókuszú olajcégeket és integrált olajipari vállalatokat, ahogy finomítókat is, amelyek az olajárak változására eltérően reagálnak.
Általában elmondható, hogy az olajárak változására a tisztán kitermelési vagy finomítói fókuszú energiacégek reagálnak a legérzékenyebben. A drágulás a kutatás-termelésben értelemszerűen növeli a vállalatok dollárban kimutatott bevételeit, a finomítóknál viszont megdrágítja a beszerzési költségeket. Az utóbbiaknál ennek hatását tompíthatja, hogy a készletek átértékelésén ilyenkor nyereség keletkezik: ennek lényege, hogy emelkedő olajárak mellett a feldolgozásban lévő olajat a finomító alacsonyabb áron szerzi be, mint amilyenen el tudja adni a terméket.
Az integrált olajipari vállalatok közé tartozik a Mol is, amelynek árfolyama idén eddig már több mint 30 százalékot emelkedett, ezzel felülteljesítette a szélesebb értelemben vett európai olajszektort. Mindezt ráadásul úgy sikerült elérnie, hogy a finomítás az elmúlt években az elsődleges eredménytermelő üzletágává vált a Molnak, a legutóbbi lezárt negyedévben a tisztított EBITDA közel 70 százalékát adta.
A részvények szárnyalását elsősorban a vállalat erős alapteljesítménye magyarázza: az olajár emelkedésével romló finomítói marginok hatását tompítani tudták a korábban elindított hatékonyságnövelő programok és a kiskereskedelem. Emellett a kutatás-termelési üzletágban is nagyszabású változások voltak, a portfóliót a Mol úgy szabta/szabja át, hogy az eszközök 35 dollár körüli olajárak mellett is pozitív szabad cash flow-t termeljenek. Az idei harmadik negyedévben egyébként 2011 óta először nőtt a kutatás-termelési eredmény.
A Mol az energiaszektor várható átalakulására is időben igyekszik reagálni, új stratégiájával jelentősen függetleníteni akarja magát az üzemanyagáraktól, a petrolkémiai beruházások mellett a fogyasztói szolgáltatások kibővítésére helyezi a hangsúlyt a következő 15 évben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.