Nyugdíj: a magyarok többsége az államtól várja az anyagi biztonságot
A kutatás szerint a magyar lakosság alig több mint fele takarít meg kisebb-nagyobb rendszerességgel - 22 százalék rendszeresen, további 30 százalék esetenként -, a ténylegesen megtakarítók elsősorban a 30-49 év közötti korosztályok gazdaságilag aktív tagjai közül kerülnek ki.
A megtakarítások célját vizsgálva tekintve kiderül, hogy a többség inkább a mindennapokat érintő, kevésbé távoli célok érdekében tesz félre, és rendkívül alacsony, alig hat százalék azoknak az aránya, akik rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással.
A megtakarításra képes korosztályok közül elsősorban a harmincas, városi, felsőfokú végzettséggel rendelkezőkben a legnagyobb a hajlandóság arra, hogy nyugdíj-előtakarékosságban gondolkozzanak.
A nyugdíjbiztosítás iránt érdeklődők 52 százaléka 5-20 ezer forint közötti összeget lenne hajlandó havonta nyugdíjcélra félretenni és átlagosan 150 ezer forintos havi járadék mellett tudná fenntartani jelenlegi életszínvonalát a nyugdíjazása után is.
A nyugdíjbiztosítások komoly növekedést értek el az elmúlt két évben, mióta állami támogatást élveznek az ilyen célú megtakarítások. A Mabisz becslései szerint az idei év végére a nyugdíjbiztosítások száma megközelítheti a 200 ezret.
A szövetség szerint az, hogy jogszabály rögzíti, a nyugdíjcélú megtakarítások csak a nyugdíjba menetelkor hozzáférhetők, elősegíti a lakosság hosszabb távra történő öngondoskodását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.