BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Halmozza a devizát a lakosság

Tovább növekedett a devizamegtakarítások mennyisége 2016-ban is, és az év második felében megközelítette az 1500 milliárd forintot. A lekötési arány azonban meglehetősen alacsony

Több mint 16 százalékkal, 1500 milliárd forint közelébe emelkedett a lakosságnál lévő devizabetétek és készpénz mennyisége a szeptemberig tartó egy év alatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ezzel párhuzamosan növekedett a devizamegtakarítások súlya is az összes pénzügyi eszközön belül, és a múlt év második felében 3,5 százalék körül mozgott, ami csaknem egy százalékpontos növekedést jelent a két évvel korábbi állapothoz képest. (A tényleges arány viszont jóval magasabb lehet ennél, hiszen a pénzügyi eszközökbe a nem a klasszikus megtakarítások körébe tartozó üzletrészeket és a nem életbiztosítási tartalékokat is beszámítja a statisztika.)


A bővülés hátterében elsősorban a külföldön munkát vállaló magyarok hazairányított pénzeinek növekedése állhat, hiszen az utóbbi időben sem a kamatok, sem az árfolyamok alakulása nem indokolta különösebben az idegen fizetőeszközben lévő kitettségek növelését a háztartások részéről.

A birtokában lévő devizát – illetve valutát – viszont nem fekteti be túlságosan aktívan a lakosság. A legutóbbi – szeptember végi állapotokat tükröző – részletes statisztika szerint az idegen fizetőeszközben lévő megtakarítások több mint egyötödét készpénzben tartották a háztartások, az aktívan be nem fektetett deviza aránya a folyószámlabetétekkel együtt pedig közelíti a kétharmadot. Figyelemre méltó emellett, hogy – a legutolsó, novemberi állapotokat tükröző számok szerint – a devizabetétek 56 százalékát nem kötötték le, nagyjából 40 százalékát helyezték el egy évnél rövidebb futamidőre, hosszú távra viszont csak valamivel több mint négy százalékát.

A visszafogott befektetési aktivitás persze nem túlságosan meglepő. Az MNB adatai szerint ugyanis az éven belüli futamidőre lekötött euró­betétek átlagos, éves kamatlába 0,5 százalék közül mozog – ez egyébként hasonló mértékű a forintbetétekéhez –, a lekötetlenül tartott pénzek után pedig legfeljebb 0,1 százalék a kamat. A devizában tartott készpénz és betétek arányát várhatóan a külföldről származó jövedelmek beérkezése határozza meg a közeljövőben is. A forint euróval szembeni árfolyamában ugyanis – hasonlóan az elmúlt egy évhez – nem várható drámai elmozdulás, amely beindíthatná a spekulációs célú betétgyűjtést, az amerikai dollár mozgása pedig meglehetősen kiszámíthatatlan lehet.

Eltűnt a kitettség a hiteleknél

Alig több mint 43 milliárd forintnyi devizahitel-állomány maradt november végére abból a közel 6000 milliárdból, amelyet a 2010. augusztusi csúcs idején regisztrált a jegybank. Ez azt jelenti, hogy már csak a háztartások tartozásainak nem egészen 0,8 százalékát kezelik devizában, holott a csúcsidőszakban a 70 százalékot is elérte az idegen fizetőeszközben nyilvántartott hitelek súlya.


A pénz alig harmadát tartják lekötött betétben a háztartások Fotó: AFP -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.