Több mint 16 százalékkal, 1500 milliárd forint közelébe emelkedett a lakosságnál lévő devizabetétek és készpénz mennyisége a szeptemberig tartó egy év alatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Ezzel párhuzamosan növekedett a devizamegtakarítások súlya is az összes pénzügyi eszközön belül, és a múlt év második felében 3,5 százalék körül mozgott, ami csaknem egy százalékpontos növekedést jelent a két évvel korábbi állapothoz képest. (A tényleges arány viszont jóval magasabb lehet ennél, hiszen a pénzügyi eszközökbe a nem a klasszikus megtakarítások körébe tartozó üzletrészeket és a nem életbiztosítási tartalékokat is beszámítja a statisztika.)
A bővülés hátterében elsősorban a külföldön munkát vállaló magyarok hazairányított pénzeinek növekedése állhat, hiszen az utóbbi időben sem a kamatok, sem az árfolyamok alakulása nem indokolta különösebben az idegen fizetőeszközben lévő kitettségek növelését a háztartások részéről.
A visszafogott befektetési aktivitás persze nem túlságosan meglepő. Az MNB adatai szerint ugyanis az éven belüli futamidőre lekötött euróbetétek átlagos, éves kamatlába 0,5 százalék közül mozog – ez egyébként hasonló mértékű a forintbetétekéhez –, a lekötetlenül tartott pénzek után pedig legfeljebb 0,1 százalék a kamat. A devizában tartott készpénz és betétek arányát várhatóan a külföldről származó jövedelmek beérkezése határozza meg a közeljövőben is. A forint euróval szembeni árfolyamában ugyanis – hasonlóan az elmúlt egy évhez – nem várható drámai elmozdulás, amely beindíthatná a spekulációs célú betétgyűjtést, az amerikai dollár mozgása pedig meglehetősen kiszámíthatatlan lehet.
A pénz alig harmadát tartják lekötött betétben a háztartások Fotó: AFP -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.