Nincs jele pániknak a fontpiacon

A font kedden 1,21 dollár, illetve 1,15 euró környékén mozgott a londoni piacon. Ez tízhetes, illetve kéthavi árfolyammélypontokat jelent. A font csaknem ötödével gyengült a dollárhoz képest azóta, hogy a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt, és a héten újabb gyengülés kezdődött, miután Theresa May brit miniszterelnök hétvégi nyilatkozataiból a piaci szereplők arra a következtetésre jutottak, hogy London ki akar vonulni az EU egységes belső piacáról is.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértőinek keddi helyzetértékelése szerint azonban a font árfolyammozgásait továbbra is elsősorban olyan alaptényezők vezérlik, mint a piaci szereplők által várt kamatkülönbözet. Ez természetesen részben tükrözi azokat a várakozásokat, hogy a "kemény Brexit" - vagyis ha Nagy-Britannia kivonul az EU egységes belső piacáról - reálgazdasági károkat okozhat, és ez a más körülmények között elvárható szintnél alacsonyabban tarthatja a brit jegybanki kamatot.

Egyelőre azonban ennek ellenére sem mutatkozik sok jele annak, hogy a befektetők olyan pánikszerű fonteladásba kezdtek volna, amely teljes körű fontválsággá eszkalálódhatna - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint a font további gyengülése erősítheti az inflációs nyomást, de lennének kedvező hatásai is. A font eddigi árfolyamesése is már felhajtóerőt adott a londoni részvényárfolyamoknak, mivel javította a Londoni Értéktőzsde (LSE) irányadó FTSE 100-as indexét alkotó nagyvállalatok külső versenyképességét, és az emelkedő tőzsdei árfolyamoknak potenciálisan kedvező hatásuk lehet a hazai fogyasztók vagyoni helyzetére és a bizalmi mutatókra is.

A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy a legutóbbi felmérések a brit vállalati szektor exportmegrendeléseinek jelentős emelkedését mutatják.

A ház szerint ha a font gyengülési folyamata ellenőrizhetetlenné válna, vagy elszakadna a reálgazdasági alapmutatóktól, az nyilvánvalóan kevesebb derűlátásra adna okot. A cég elemzői azonban jelenleg nem látják indokoltnak a pánikot a font gyengülésének gazdasági hatásai miatt.

Más nagy londoni házak szerint mindazonáltal komoly negatív reálbérhatásai lehetnek a font gyengeségéből eredő inflációs felhajtóerőnek.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics legutóbbi helyzetértékelésében közölte, hogy saját vásárlóerő-indexére alapuló modellszámításai szerint az átlagos brit fogyasztó vásárlóereje a tavaly októberrel zárult tizenkét hónapban is már csak 1,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi azonos időszakban mért 3,1 százalékos növekedés után.

Az Oxford Economics előrejelzése szerint a font meredek gyengülése miatt a brit infláció már az idei év második felében eléri a 3 százalékot, és emiatt a vásárlóerő 0,4 százalékkal, egy-egy fogyasztó esetében átlagosan 97 fonttal (35 ezer forinttal) csökken 2017 egészében.

Az Oxford Economics londoni elemzői hangsúlyozták, hogy 2011 óta ez lenne az első olyan teljes naptári év, amelyben visszaesik a brit fogyasztók vásárlóereje.