Tízmilliárdokat kerestek a bankok az állampapírok forgalmazásán

Kevesebb pénzt kapnak az új esztendőben a bankok a lakossági állampapírok eladásáért. Korábban a forgalmazók a Kamatozó Kincstárjegy után 1, a Féléves Kincstárjegy után 0,5 százalékos jutalékot tehettek zsebre, január 1-jétől azonban 0,8, illetve 0,4 százalékosra zsugorodik a díjuk. A postán forgalmazott egyéves Kincstári Takarékjegyek jutaléka is csökken 1-ről 0,8 százalékosra, csak a hosszabb lakossági állampapírok után fizet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a jövőben 1 százalékos díjat a forgalmazásért.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az állampapírok értékesítése nem marad már jó üzlet a bankok számára, de a tavalyinál kevesebbet hozhat. 2016-ban rekordmennyiségben fogytak a lakossági állampapírok, Kamatozó Kincstárjegyből 2869,5 milliárd forintnyit adtak el, a forgalmazóknak ebből lapunk számításai szerint 28,7 milliárd forintnyi jutalék esett le. Féléves Kincstárjegyből 858,2 milliárd forintnyit vásároltak a befektetők, ez 4,29 milliárd forinthoz juttatta a forgalmazókat. A Kincstári Takarékjegy Plusz kevésbé volt vonzó: 130 milliárd forintnyi fogyott belőle, ebből a posta 1,3 milliárdot tehetett el.

A hosszabb lejáratú lakossági államkötvények nem olyan kapósak, mint a rövidek. Az egyéves diszkontkincstárjegyek hozamához igazodó kamatú Bónusz Magyar Államkötvényből (BMÁK) alig adtak el tavaly, az inflációt követő Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) már jobban fogyott, körülbelül 410 milliárd forintnyit értékesíthettek belőle november végéig az ÁKK adatai szerint. Az idén is valószínűleg az utóbbi papír marad a kedvenc, mivel az infláció várhatóan nő majd, a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós átlaghozama viszont alacsony, legutóbb 0,33 százalékos volt.

Lakossági állampapírokat persze nemcsak a bankok és a brókercégek forgalmaznak, a Magyar Államkincstár is értékesíti ezeket a befektetéseket. A bankok szerepe azonban meghatározó lehet, a Féléves Kincstárjegyből például, amíg csupán a kincstárnál lehetett kapni, hetente jó, ha 1,5 milliárd forintnyit sikerült eladni, tavaly a legutolsó héten viszont 31,8 milliárd forintnyi kelt el belőle. Az állampapírok forgalmazása a jutalék miatt olyan jó üzlet a hitelintézeteknek, hogy vannak bankok, amelyek akciós bankbetéttel kombinálva árulják a Kamatozó Kincstárjegyet vagy a többi állampapírt. Az FHB például 2,75, az OTP 2,5, a CIB 3 százalékot kamatozó betétet kínál megfelelő mennyiségben jegyzett állampapír mellé.

Az állam persze nemcsak a bankoknak fizet tízmilliárdokat, a lakosságnak is sokat ad a magas kamatokon keresztül. A tavaly eladott Kamatozó Kincstárjegyek után nagyjából 64 milliárd, a Féléves Kincstárjegyek után 18 milliárd forintnyi bruttó nyereséget tehetnek zsebre a befektetők – ebből persze vehet még vissza az állam kamatadó címén. Az intézményi befektetők lényegesen kevesebbe kerülnek az államnak. Tavaly például valamivel több mint 760 milliárd forintnyi egyéves diszkontkincstárjegyet adott el aukciókon az ÁKK, és ezekre alig 6 milliárd forintnyi kamatot fizet az állam. A rövidebb lejáratú diszkontkincstárjegyekre járó kamat lapunk számításai szerint nem érte el a 3 milliárd forintot.