Persze csak azoknak, akik a nyugdíjkorhatár betöltése után a kétpilléres rendszert választják. A 136 érintett ugyanis dönthet úgy is, hogy visszatér az egypilléres állami rendszerbe. Ebben az esetben a megtakarítása infláció fölötti hozamát, illetve a tagdíj-kiegészítéseket megtarthatja, a többi pénz visszakerül az állami rendszerbe, cserébe a volt pénztártag százszázalékos állami nyugdíjat kap majd.
A kétpilléres rendszerben maradva nem jár teljes állami nyugdíj, a 2010 novemberéig elért szolgálati idő után 75 százalékos, az azt követőre pedig 100 százalékos járadékot számítanak. Ezt a pénztárból kapott járadék egészíti majd ki. A Horizontnál ez átlagosan havi 20 ezer forint lesz, ennyi jön ki a nyugdíjas tagok átlag 5,5 millió forintos egyenlegéből. Ez végül is nem annyira rossz ahhoz képest, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszerbe munkáltatóktól származó befizetések csupán 13 éven át, 1998 és 2010 között érkeztek.
Akkor is jól járhatnak a pénztártagok, ha az egypilléres rendszer mellett döntenek. Az elmúlt években az infláció alacsony, sőt nemritkán negatív volt, a portfóliók emiatt jelentős reálhozamot termeltek. Egy-egy pénztártag megtakarításainak akár a negyede-harmada is reálhozam lehet most, vagyis a nyugdíjasok az egypilléres rendszerbe visszatérve átlagosan valószínűleg hét számjegyű visszatérítésre számíthatnak.
A Horizontnak egyébként nehéz feltételeket kellett teljesítenie ahhoz, hogy járadékot folyósíthasson. A szolgáltatás megkezdéséhez – a jogszabályi előírások miatt – több mint 160 millió forintos tartalékot kellett képeznie a működési tartalékból, ráadásul ez az összeg évről évre nő. Ezt a pénztár úgy oldotta meg, hogy levont a tagok egyenlegéből egy ezreléket – erre a tavalyi év közepén életbe lépett törvénymódosítás adott lehetőséget.
Ahhoz, hogy a pénztár folyósítani tudja a járadékot, és egyáltalán fennmaradjon, arra is szükség van, hogy a megmaradó tagság legalább 70 százaléka rendszeresen fizesse a tagdíjat.
Az idén egyelőre még csupán 25 százalékon áll a 38 ezres taglétszámú Horizont számlálója, működési támogatást pedig csak a tagok 15 százaléka fizetett. A többi pénztár is komolyan kampányol, hogy rávegye a tagokat a díjfizetésre. A Budapest tavaly ilyenkor már elérte a 70 százalékos arányt, az idén viszont ezt még nem írta ki a honlapjára. Az MKB januárban 72 százalékot teljesített – ami 4 százalékponttal alacsonyabb a decemberinél –, és a Szövetségnél is meglett januárra a 70 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.