Nem viszik a jelzáloghiteleket

Változatlanul óvatosan vesznek fel szabad felhasználású jelzálogkölcsönöket a lakossági ügyfelek, miközben a teljes hitelpiac már érezhető növekedést mutat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly – a legfeljebb ötéves kamatperiódusú forinthiteleket figyelembe véve – nem egészen 50 milliárd forintnyi új kihelyezés történt, ami néhány százmillió forint híján megegyezik az egy évvel korábbi mennyiséggel.

A stagnálás különösen figyelemreméltó annak tükrében, hogy 2015-ben még negyven százalékkal többet helyeztek ki a jelzáloghitelekből, mint egy évvel korábban. Mindez azt jelenti, hogy havonta átlagosan csak valamivel több, mint négymilliárd forintnyi új szerződést kötöttek a háztartások, miközben lakáshitelből több mint 38 milliárdnyit vettek fel. A kereslet pedig annak ellenére sem túl erős, hogy a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is egyre kedvezőbbek a kondíciók: a jegybank által kalkulált átlagkamat 2016 decemberében 5,5 százalék alatt volt, szemben az egy évvel korábbi 6,77 százalékkal. (Ez alapján a szabad felhasználású kölcsönök átlagos kamata nem egészen egy százalékponttal magasabb a lakáscélúakénál.)

Az új kihelyezések nem túl acélos alakulása miatt folytatódott tavaly a kimutatott állomány csökkenése is. Az MNB statisztikái szerint 2016 végén már csak 1419 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitel volt a háztartásoknál, ami amellett, hogy több mint 17 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi mennyiségnél, kilencéves mélypontot is jelent. (Persze a piac élénkülése ellenére tavaly még csökkent a teljes lakossági hitelállomány is, ám ennél jóval szerényebb, alig több, mint 3 százalékos ütemben.) A jelzáloghitelek mennyiségében egyébként a kedvezményes végtörlesztés előtti időszak – 2011 második fele – jelentette a csúcsot, akkor közel 2700 milliárdnyi ilyen kölcsön volt a lakosságnál, ami a teljes hitelmennyiség nagyjából 30 százalékát jelentette.

A szabad felhasználású hitelek viszonylag kis népszerűsége leginkább azzal magyarázható, hogy a lakosság még láthatóan tartózkodik az olyan, nagyobb lélegzetű beruházások – például járművásárlás, nagyobb lakásfelújítás – hitelből történő finanszírozásától, amelyhez ez a konstrukció ideális lehet: ha pedig kisebb összegre van szükség, akkor az ingatlanfedezet nélküli személyi kölcsönök jönnek elsősorban szóba, magasabb áruk ellenére is. Ráadásul – felmérések szerint – a lakossági ügyfelek többsége csak akkor tartja elfogadható megoldásnak, hogy a saját lakását fedezetként bevonja, ha a hitelre ingatlan vásárlásához van szüksége.