Nem állhat össze a frankfurti és a londoni tőzsde

A döntés indoklása szerint az egyesüléssel a fix hozamú értékpapírok kereskedelmében “de-facto monopólium” jönne létre. “Az európai gazdaságnak jól működő pénzügyi rendszerre van szüksége” – hangsúlyozta Margrethe Vestager. Rámutatott, hogy ez nemcsak a bankok és más pénzintézetek számára fontos követelmény, hanem az egész gazdaság profitál abból, ha a vállalatok szabad versenynek kitett tőkepiacon tudnak finanszírozási forrásokhoz jutni.

Az egyesülés elutasítása várható volt, miután a londoni tőzsde (LSE) február végén bejelentette, hogy nem teljesíti Brüsszel feltételeit, amelyek “valószínűtlenné tették a fúziót a frankfurti tőzsdével”. Az LSE arra hivatkozott, hogy az Európai Bizottság versenyjogi megfontolásból az MTS fix hozamú értékpapírokat forgalmazó platformban tartott 60 százalékos részesedésének értékesítését szabta meg a két legnagyobb európai értékpapírpiac fúziója engedélyezésének feltételeként.

Az LSE szerint Brüsszel követelése eltúlzott volt, az MTS értékesítése nehézségekbe ütközne és hátrányos lenne a tőzsde működésére. A Deutsche Börse akkor közleményben fejezte ki sajnálatát London döntése miatt.

Az LSE és a Deutsche Börse (DB) bő egy éve, még a Brexit-referendum előtt jelentette be 29 milliárd euró értékű egyesülési szándékát azért, hogy nagyságrendben jobban fel tudják venni a versenyt az amerikai konkurenciával. Az összevont társaság tervezett székhelye London lett volna, a holding részvényeinek 54,4 százalékát a DB eredeti részvényesei kapták volna meg.