Alig születik kötés az Alteo piacán, mégsem mondhatjuk, hogy az okos-energiaszolgáltatások területét vezető vállalatcsoport részvénye afféle alvó papír lenne. Időről időre komoly kötvénycsomagokkal mozgatják meg a befektetők fantáziáját. Az idén lejáró vállalati kötvények refinanszírozását szolgáló, március 30-i, zártkörű kötvénykibocsátás is jelentős túljegyzést hozott. Az intézményi befektetőknek felkínált 215 ezer kötvényre 265 ezer érvényes ajánlat érkezett, vagyis az Alteo 2020/I. elnevezésű, fix kamatozású, évi 4,49 százalékot fizető, három és fél éves futamidejű papírok iránti érdeklődés azt mutatja, még mindig éhesek a befektetők erre a sztorira.
[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Vízi erőmű a Hernádon - újabb beruházásokat tervez az Alteo - Kép: Alteo[/caption]
Nem véletlen a fokozott figyelem, hiszen a most publikált éves beszámolóból kitűnik, hogy a megújuló és hagyományos energiaforrások területén is aktív vállalat árbevétele 33 százalékos növekedéssel, közel 14 milliárd forintra bővült tavaly. Az EBITDA-szintű eredmény 62 százalékos emelkedéssel meghaladta a 2,3 milliárd forintot, a konszolidált adózott eredmény pedig megközelítette a 823 millió forintot. A menedzsment a sikeres üzleti év alapján, a tavaly kifizetett 120 forinttal szemben az idén 130 forint/részvény osztalék megfizetésére tesz javaslatot az április 24-re meghirdetett közgyűlésen. Ez 2,61 százalékos osztalékhozamnak felel meg a mostani 4900 forintos árfolyamon. Ettől még nem lesz osztalékpapír az Alteo, bár a jelenlegi kamatkörnyezetben és az idei osztalékhozamok mellett tényleg tisztes kifizetésnek tekinthető a 130 forint részvényenként.
Mint azt ifj. Chikán Attila vezérigazgató elmondta, újabb beruházásokkal kívánják megalapozni a további növekedést, s az elkövetkező pár évben a befektetési céljaik sikeres megvalósítására koncentrálnak, hogy stabil növekedést érjenek el középtávon. Idén februárban 800 millió forint értékű zöldmezős naperőmű-beruházást indítottak Domaszéken, március elején pedig Debrecenben kezdtek egy depóniagáz-hasznosító erőmű fejlesztésébe. Terveik szerint két év alatt mintegy 15 milliárd forintot fektetnek energetikába, többek közt naperőművek építésébe.
Furán hangzik, de a részvény alacsony forgalmát részben a növekedés dinamikája magyarázza. Tavaly ősszel volt az első IPO, amikor a lakossági és intézményi befektetők 1,4 milliárd forint értékben jegyeztek részvényeket. A kurzus stabil, vagyis nem omlott össze, mint oly sok kispapír esetében a BÉT-en, de értelmezhető árfolyamnyereség realizálására sem volt még mód. Kérdés ugyanakkor, hogy ilyen alacsony forgalom mellett hogyan juthatnak hozzá a befektetők a papírhoz. Reményteljes hír, hogy a menedzsmentben már megfogalmazódott a másodlagos részvénykibocsátás gondolata.
Két-három éven belül felmerülhet a másodlagos részvénykibocsátás, amennyiben a tavalyi IPO során bevont tőkéből beindított növekedési program megvalósul – mondta a Világgazdaságnak Kovács Domonkos igazgató. Hozzátette: tartós tőkepiaci jelenlétre rendezkedtek be, s arra törekszenek, hogy minél nagyobb likviditása legyen a részvénynek. Ezért javasoltak a tavalyinál 8,3 százalékkal magasabb osztalékot is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.