Magyarország külső sérülékenysége tovább csökkent

Koroknai Péter, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője a jegybank csütörtöki sajtótájékoztatóján rámutatott: az egyes szektorok folytatódó alkalmazkodásának köszönhetően a magánszektor nettó külső adóssága is tovább csökkent, ami döntően a bankrendszerhez kapcsolódik.

[caption id="" align="alignleft" width="768"] Fotó: AFP[/caption]Kiemelte: 2016-ban a folyó fizetési mérleg többlete történelmi csúcsra, a GDP közel 5 százalékára emelkedett, miközben az uniós pénzátutalások átmeneti visszaesése miatt a külső finanszírozási képesség mérséklődött. Magyarország külső megtakarítói pozíciójának mértéke azonban továbbra is jelentős - tette hozzá a jegybank főosztályvezetője, szóva arról is: az ország teljes rövid futamidejű külső (forint és deviza) adóssága 2016 végére mintegy 18 milliárd euróra mérséklődött. Ez 6 milliárd euróval kisebb, mint az MNB devizatartaléka. A devizatartalék - főként a forintosításhoz és az önfinanszírozáshoz kapcsolódó mérséklődés ellenére - tavaly év végén 24,4 milliárd eurót tett ki, a mértéke továbbra is jelentősen meghaladja a befektetők által elvárt szintet - mondta.

A külkereskedelmi többlet véleménye szerint historikus csúcsot ért el, a GDP 10 százaléka fölé emelkedett, ami az állami beruházások csökkenésével összhangban mérséklődő GDP-arányos importtal, a magas szolgáltatásegyenleggel, valamint a cserearány jelentős javulásával magyarázható. Tavaly lassult ugyan a hazai kivitel bővülése, a magyar gazdaság exportpiaci részesedése viszont tovább nőtt. Az uniós transzferek alacsonyabb felhasználása a csökkenő külső finanszírozási képességben is megmutatkozott. Emellett a kisebb forráskiáramlás a külső adósság jelentős, 7 milliárd eurós csökkenése és az előző évi értéket jelentősen meghaladó, 3 milliárd eurós nettó működőtőke (FDI) beáramlás mellett alakult ki. 2016-ban tovább csökkent a bankok és a vállalatok nettó külső adóssága, ugyanakkor a korábbi évektől eltérően az államé nőtt - magyarázta. 

Ezzel párhuzamosan a lejáró devizakötvényeknek és a külföldiek állampapír-eladásainak köszönhetően az állam bruttó külső adósságának trendszerű csökkenése 2016-ban is folytatódott. A külföldiek állampapír-eladása mellett erőteljes maradt az állampapírok iránti belső, lakossági és az önfinanszírozási program által is támogatott banki kereslet. A bankok kiugróan nagy adósságcsökkenéséhez hozzájárult az is, hogy a magánszektor jelentős nagyságú betéteket helyezett el a pénzintézetekben.

Elmondása alapján az ország nettó külső adóssága a GDP 18 százaléka közelébe csökkent, ami közel 7 százalékponttal alacsonyabb a 2015 végi értéknél. A magánszektor nettó külső adóssága, döntően a bankrendszerhez köthetően, tovább csökkent. A bankok kezében lévő külföldi eszközök állománya nőtt, ez az állomány már meghaladta a bankok külső adósságát. A GDP-arányos bruttó államadósság és azon belül a devizaarány jelentősen mérséklődött, a külföldi arány 2016 végére 40 százalék alá, a devizaarány, a 2011 végi 50 százalékos csúcsértékéről felére 25 százalék alá csökkent, ez szerepet játszott Magyarország adósság-besorolásának javulásában - magyarázta a főosztályvezető.