Minden, amit eddig nem tudott a nyugdíjbiztosításról

Összesen három megoldás kínálkozik a nyugdíjas kori biztonság elérésére: nyithatnak nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ), megtakaríthatnak egy önkéntes nyugdíjpénztár segítségével, vagy köthetnek nyugdíjbiztosítást, melyek mindegyikére 20 százalékos állami támogatás jár. A biztosító a legfontosabb tényeket gyűjtötte össze a nyugdíjbiztosításokról.

12 milliós megtakarítás havi 5 ezer forinttal

Általános szabály, hogy minél korábban kezdi el valaki a spórolást - írja a biztosító -, annál kisebb havi összeget kell kigazdálkodnia. Ha egy 30 éves ügyfél havi 10 ezer forintot megtakarít, a nyugdíjkorhatár elérésekor mintegy 24 millió forintos összeggel fog rendelkezni, míg egy 40 éves ügyfél ugyanekkora összegű havi megtakarítással 10,5 millió forint körüli vagyont gyűjthet össze. Ha tehát valaki idejében, például már 30 évesen már elkezd takarékoskodni, és akár csak havi 5 ezer forintot félretesz, akkor a nyugdíjkorhatár elérésekor 12 milliót is felvehet.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Az állami nyugdíjrendszer kilátásai igencsak kérdésesek, így ajánlott egyénileg is takarékoskodni Kép: AFP[/caption]

Kiszámíthatóság vagy magas hozam?

Akik nyugdíjbiztosítást kötnek, összesen két típus közül választhatnak. Az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítások törvényileg szabályozott, előre meghatározott hozamot garantálnak. Ezek mértéke aktuálisan évi 2,3 százalék. Ha a különböző befektetések révén a biztosító ennél több hozamot ér el, annak a 80-100 százalékát is jóváírja az ügyfél befektetésén. Aki tehát klasszikus nyugdíjbiztosítást választ, az az előre meghatározott összeget mindenképpen megkapja a szerződés lejártakor, viszont mivel a megtakarítása többnyire állampapírokban fial, ennél sokkal magasabb összegre valószínűleg nem számíthat.

Ezzel szemben egy másik típus a befektetési egységekhez kötött (más néven unit-linked) nyugdíjbiztosítás, amely az alacsony kamat- és hozamkörnyezetben is magasabb hozam elérését tűzi ki célul. A unit-linked nyugdíjbiztosítások hosszú távon akár jóval magasabb – gyakran 2 számjegyű – hozamot is elérhetnek, ám így persze a kockázat is nagyobb.

Adójóváírás: évi 130 ezer forint jár az államtól

A megtakarítás nem csak a magánszemély és a biztosító révén gyarapszik. A nyugdíjcélú öngondoskodást az állam is jelentős, 20 százalékos adójóváírással támogatja, ami azt jelenti, hogy a biztosításba befizetett összegek után 20 százalék kedvezményt kapnak az ügyfelek a személyi jövedelemadóként befizetett adójukból. Így évi maximum 130 ezer forintos adójóváírás érhető el, ha valaki be tud fizetni egy adott évben 650 ezer forintot. Ám ha már havi 25 ezer forintot meg tud takarítani, akkor az állam ehhez is hozzáad évi 60 ezer forintot.

Ha nem  jogosult az adójóváírásra, akkor is van megoldás

Nagyon sokan vannak Magyarországon, akik nem tudnák kihasználni a 130 ezer forintos adójóváírást nyugdíjbiztosításukon – hiába rendelkeznek akár jelentős jövedelemmel. Mintegy 1,5 millió olyan adózó van, aki vállalkozóként dolgozik, vagy akit minimálbéren foglalkoztatnak, a fizetésük többi részét pedig zsebbe kapják. Mégsem bukják el feltétlenül a 130 ezer forintos állami támogatást, akik kevés szja-t fizetnek, ugyanis a három nyugdíjcélú megtakarítás közül a nyugdíjbiztosítás esetében a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerződő (aki a díjat fizeti) személye eltérhet. Ha tehát valakinek nincs bejelentett adóköteles jövedelme, de valamelyik családtagjának van, fizetheti helyette ő is a nyugdíjbiztosítást, így ki tudják használni az állami adójóváírás összegét.

Olcsóbbak és egyszerűbbek a termékek 2017-től

2017-től minden korábbinál kedvezőbb feltételekkel lehet nyugdíjbiztosítást kötni, ugyanis az idei évtől a biztosítók az MNB ajánlása alapján jelentős mértékben csökkentették a megtakarítási célú életbiztosítások költségeit – így a nyugdíjbiztosítások költségeit is. 2017-től az életbiztosítások fele eltűnt, azaz tisztult a piac, ezzel együtt pedig átláthatóbb és olcsóbb termékek jelentek meg: az egy évvel korábbi 5-6 százalékról 3-4 százalékra csökkent az úgynevezett teljes költségmutató (TKM).