Túllőhet a célon az infláció

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal a márciusi inflációs adatokat. Az OTP Bank elemzőinek korábbi várakozásához képest kissé magasabbra, 3 százalékra emelkedhetett az éves fogyasztói árindex. A növekedést számításaik szerint a feldolgozott élelmiszerek 3 százalék fölé gyorsuló éves drágulása, illetve a szolgáltatások árának további emelkedése vezérelhette.

A szolgáltatóknak ugyanis a jelentős reálbér-emelkedésnek köszönhetően bő mozgásterük nyílt áraik felsrófolásához anélkül, hogy ez a kereslet érdemi csökkenéséhez vezetne. Eközben az üzemanyagok ára havi összevetésben csökkent, és a teljes inflációhoz való hozzájárulása a februári csúcshoz képest kissé mérséklődött, míg a tartós iparcikkek éves árindexe szintén csökkenhetett valamelyest (azaz to­vábbra is negatív).

 [caption id="" align="aligncenter" width="600"] Az áfacsökkentés jótékony hatását egyelőre elvitte a madárinfluenza - Kép Lang Róbert[/caption]

A Magyar Nemzeti Bank március végén megjelent aktuális inflációs jelentésében 3 százalékos márciusi pénzromlással számol, míg a Bloomberg konszenzusa 3,1 százalékról szól. Dunai Gábor OTP-stratéga a saját előrejelzésükkel kapcsolatban inkább felfelé mutató kockázatot érez, ami a fogyasztói árak – a dohánytermékek jövedéki adójának idei emelése és a dobozok 20 szálra bővülése miatti – bizonytalanságához kapcsolódik.

A jegybank tehát elérhette inflációs célját márciusban; legalább
3 százalékos iramra 2013 januárja óta nem volt példa. Előretekintve, áprilisban az üzemanyagok jövedéki adójának csökkenése miatt kissé eshet a mutató, de az OTP előrejelzése szerint 2017 utolsó negyedévéig 3 százalék környékén vagy afölött alakulhat. Később a fogyasztói árindex csökkenésnek indulhat külső okok miatt, ezért várható, hogy – dacára a célt elérő inflációnak – a jegybank nem fog szigorítani a fő monetáris kondíciókon, azok ellazult állapotban várják a jövő évet.

A befektetőket élénkebben érdekli, hogy Amerikában hogyan alakult a márciusi infláció. Az erről szóló jelentést pénteken teszik közzé. Ott a tavaly év eleji olajár-emelkedésből fakadó bázishatások kifutásával a várakozások szerint megállhat az infláció emelkedése. Ugyanakkor a maginfláció várt emelkedése az inflációs nyomás növekedéséről árulkodik. Ezzel a maginfláció immár 17 hónapja tartózkodik majd 2 százalék felett.

A mostani inflációs adatok két szempontból is fontosak – hívja fel a figyelmet Módos Dániel, az OTP elemzője. A várakozások a februári 2,7 százaléktól alig elmaradó, 2,6 százalékos éves pénzromlási tempóról szólnak. Bár a Fed idénre még két kamatemelést vetített előre legutóbbi előrejelzésében, a korábbiakhoz képest szokatlanul nagy vita alakult ki a Fed döntéshozói között a nyilvánosság előtt arról, hogy idén kettő vagy inkább három emelés szükséges-e. Aki három emelést tart szükségesnek, arra hivatkozik, hogy az USA gazdasága már a túlfűtöttség állapotába került.

A Fed az előző kamatdöntésről szóló jegyzőkönyvben – amelyet a héten hoztak nyilvánosságra – meglepetésre előhozakodott azzal, hogy akár már idén nekikezd a korábbi kötvényvásárlási programoknak köszönhetően a jegybanki mérlegben felhalmozódott, galaktikus méretet öltő állampapír-állomány leépítéséhez. Korábban a Fed ennek feltételéül a kamatok kellően magas szintjét határozta meg, így az elemzők inkább 2019-re tették a startot, azonban most úgy tűnik, hogy a gazdaság egészséges állapota is elegendő a mérlegrendezés folyamatának elindításához. Amennyiben az infláció a várakozásokat meghaladó lesz, akkor a dollár is erősödhet.