Nem kell a banki kötvény: tízéves mélyponton az állomány

Kikerült az S&P-nél a bóvliból az OTP és az OTP Jelzálogbank – tájékoztatott az OTP a tőzsde honlapján. A hitelminősítő a két pénzintézet hosszú lejáratú deviza- és forintadós-minősítéseit a BB+ kategóriából BBB– szintre, vagyis befektetésre alkalmas kategóriába sorolta stabil minősítéssel; a rövid lejáratú deviza- és forintadós-besorolás eközben B szintről A3-ra javult. A Moody’snál egyébként már tavaly novemberben átkerült az OTP a befektetésre ajánlott kategóriába.

A minősítés változása is szerepet játszhatott abban, hogy tegnap nyitás után emelkedett az OTP árfolyama, de nemcsak a részvényesek, hanem a kötvényesek számára is fontos ez a fejlemény, hiszen azt jelzi, hogy a kötvények kockázatossága csökken. Annál is inkább, mivel a 2015 júliusa óta kibocsátott banki kötvényekre már nem vállal garanciát az Országos Betétbiztosítási Alap, amely korábban egy hitelintézet csődje esetén ugyanúgy fizetett a kötvényeseknek, ahogy a betéteseknek.

A banki kötvények piaca egyébként zsugorodik. A jegybank adatai szerint május végén a teljes hitelintézeti kötvényállomány már az 1500 milliárd forintot sem érte el, ami csaknem tízéves mélypontot jelent. Banki kötvényeket a lakosság is szívesen vett a válság idején, mikor ezek még igen magas, akár két számjegyű kamatot is fizettek. A háztartásoknál lévő kötvényállomány 2011 nyarán tetőzött, augusztusban megközelítette a 778 milliárd forintot. Ám azóta a bankok forrásigényével párhuzamosan folyamatosan csökken az állomány, májusban már csak 88,5 milliárd forintnyi ilyen értékpapír volt náluk.

A banki akciók is ritkulnak. A frissen felminősített OTP valószínűleg egyedül akciózik a lakossági piacon egy egyéves lejáratú dollárkötvénnyel. A minimum ezer dollár értékben jegyezhető hitelpapír kamata a hat hónapos dollár-Liborhoz igazodik, az első kamatperiódusban 1 százalékos. A banki kötvények közül egyébként a lakosság a devizásat kedveli jobban. A jegybank szerint a háztartásoknál lévő állomány csaknem kétharmada külföldi fizetőeszközben denominált értékpapír. Forintos papírok is akadnak persze, az FHB, a CIB és az Erste tőzsdére is bevezetett kötvényei között több ilyet is találni, ezeket azonban most legfeljebb a másodpiacon tudják megvásárolni a befektetők. A tőzsdén egyébként minimális forgalma van a banki kötvényeknek, az idén például a hazai kereskedelmi bankok hitelpapírjaira egyetlen kötés sem született.

Az, hogy a bankok nem bocsátanak ki kötvényeket a lakosság számára, érthető. A legtöbbjüknél már bőven 100 százalék alatt van a hitel/betét arány, forrásra tehát nincs szükségük. A kamatok terén sem tudnak vagy akarnak versenyezni az állammal, amely egyéves időtávra 2 százalékos kamatot fizet a Kamatozó Kincstárjegy után, a többéves kötvények vásárlóit bőven 3 százalék fölötti kamatokkal jutalmazva. A másik tényező, ami hátráltathatja a kötvénykibocsátást, a jegybank által előírt úgynevezett „jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató”, emiatt a pénzügyi intézmények, ha tehetik, inkább jelzáloglevelek és nem kötvények kibocsátását erőltetik, hogy megfeleljenek az MNB elvárásainak.