A Nova Ljubljanska Banka teljes hitelállományában a rossz hitelek aránya 12,6 százalékra csökkent a tavalyi első fél évi 12,7 százalékról.
Az állami tulajdonban lévő bank azt közölte, hogy a kedvezőbbé vált makrogazdasági körülmények hatására nőtt a pénzintézet termékei iránti kereslet Szlovéniában és az ország határain túl.
A szlovén bank Macedóniában, Boszniában, Koszovóban, Montenegróban és Szerbiában is jelen van.
A bankcsoport mérlegfőösszege 12 milliárd euró volt június végén, 3 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
Júniusban az állam visszavonta azt a tervét, hogy eladja az NLB 50 százalékát tőzsdei bevezetéssel, miután nem volt túl nagy az érdeklődés, a kezdőár pedig túl alacsony volt. A tervek szerint idén 50 százaléknyi, 2018-ban további 25 százaléknyi részesedést adott volna el a szlovén állam, mintegy 1 milliárd euróért.
Szlovénia az évtized elején súlyos bankválsággal szembesült, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok alacsony színvonalú irányítása, illetve a nem kellően hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki.
Az euróövezeti ország bankrendszerének szanálását 2013 decemberében hagyta jóvá az EU bizottsága, így a kormány összesen 3,3 milliárd euróval tőkésítette fel a – döntő részben állami tulajdonban lévő – bankokat, hogy elkerüljék az összeomlást a rossz hitelek miatt.
A Jugoszláviától 1991-ben külön vált Szlovénia kormányai több mint két évtizede halogatják a szélesebb körű magánosítást, így az ország gazdaságának mintegy fele még mindig állami kézben van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.