Kibocsátásból ösztönöz a Zwack

Aligha kelthetett meglepetést a pénteken közzétett közgyűlési jegyzőkönyvben az osztalékjavaslat elfogadása, hiszen azt már ki is fizették, mint ahogy a 2016. április 1-jétől 2017. március 31-ig tartó üzleti év beszámolóját is volt idejük megemészteni a befektetőknek. Tegyük hozzá, erős üzleti évet zárt a Zwack, amelynek adózott eredménye legutóbb a válság kezdetén volt ilyen magas.

A magyar számviteli szabályok szerint az üzleti évben 2,43 milliárd, míg a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint 2,25 milliárd forint adózott eredményt ért el. Igaz, amíg korábban hosszú éveken át rendre kifizették osztalékként a teljes adózott eredményt, most erről nem beszélhettünk. Amit azzal magyaráztak, hogy a társaság folytatja a megkezdett technoló­giai korszerűsítéseket a termelésben, elsősorban a palackozás területén. Emiatt már második éve meghaladja a beruházások összege az éves amortizációt, és ez a tendencia a következő két esztendőben is folytatódik.

A jegyzőkönyv egyik érdekessége a vezető állású és egyéb munkavállalók hosszú távú ösztönzési rendszerével kapcsolatos kérdések és válaszok köre. A hagyományos javadalmazás és a korábban bevezetett részvényalapú ösztönzés mellett ugyanis bevezették a társaság gazdasági teljesítményének javulásához kötött, úgynevezett javadalmazási célú munkavállalói résztulajdonosi programot (MRP) is. Dörnyei Tibor gazdasági igazgató a közgyűlésen úgy fogalmazott, hogy két fő irányban működik a program: a legfőbb irány az eredmény elérése, tehát a profit célkitűzés, míg ezen túlmenően cash flow oldalról az első évben egy készletszinti célt kívánnak kitűzni, amelyet a későbbiekben további mérlegtételekhez kapcsolódó gazdasági célokkal egészítenek ki. A program első körben 20-25 fős vezetői kört érint a vállalatnál. Az MRP működése érdekében öt éven át évi 150 millió forint értékben bocsátanak ki zárt körben kötvényeket, amelyeket kizárólag az MRP-szervezet jegyezhet, majd év végén a társaság visszavásárolhat, hogy ebből kifizethessék az ösztönzési díjakat.

Egy másik érdekessége a jegyzőkönyvnek a visszaváltható likvidációs elsőbbségi részvények ismételt kibocsátása, aminek célját firtatták a kistulajdonosok. Nem értették, miért kell ötéves felhatalmazás a legfeljebb 200 millió forintos tőkeemelésre, melyet egyébként szintén megszavazott a közgyűlés. Dörnyei Tibor gazdasági igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy csupán az öt évvel korábban egyszer már megszavazott és most lejáró program meghosszabbításáról van szó, amely eddig is a felső vezetők ösztönzését szolgálta. Hubertine Underberg-Ruder, a felügyelőbizottság elnöke azzal érvelt, hogy az osztalékalapú érdekeltségi rendszer révén, amelyet a visszaváltható likvidációs elsőbbségi részvények biztosítanak, párhuzamba kerül a menedzsment és a kisrészvényesek érdekeltsége. A Zwack árfolyama az 1050 forintos osztalék júliusi meredek kiárazódása óta a 16 600 és 17 ezer forint közti sávban pihen.

https://www.vg.hu/penzugy/likorok-hoztak-magas-profitot-zwacknal-568339/