Az idén is jól megy a pénztáraknak

A magas kockázatú nyugdíjpénztári portfóliók teljesítettek a legjobban az év első kilenc hónapjában. Az önkéntes nyugdíjpénztárak alapjai közül az Allianzé lett a nyertes, az intézmény kockázatvállaló portfóliója több mint 13 százalékos hozamot ért el szeptember végéig. Ebben az alapban nagyon magas a részvények aránya (a pénztár honlapja szerint legalább 67 százalék), de az a cél, hogy folyamatosan 90 százalék körül legyen. A pénztár magyar és külföldi részvényeket is tarthat a portfólióban, amelyet elsősorban azoknak ajánlanak, akik legkevesebb húsz év múlva mennének nyugdíjba. Hasonlók az arányok a második legjobban teljesítő nyugdíjalapnál, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár dinamikus portfóliójánál is. Ezt 16–35 éves ügyfeleknek ajánlják, 90 százalék körüli részvényhányaddal. Ennek az alapnak egyébként csaknem 10 százalékot nőtt az árfolyama január óta.

A jellemzően legalább 40 százalékban részvényeket tartó növekedési portfóliók hozama 5,6–9,55 százalék között volt kilenc hónap után, a legeredményesebben az OTP-nél kezelték a vagyont, de a többi növekedési alap is megverte az állampapírokat. Az önkéntes pénztáraknál azonban e magas kockázatú alapok viszonylag kicsik, a legtöbb tag az úgynevezett kiegyensúlyozott alap

okban tartja a pénzét. Utóbbiak az elmúlt esztendőkben nagyon szépen hoztak, az idén viszont már nem veszik fel a versenyt a növekedési alapokkal, az év eleje óta 4,1–6,8 százalék között szedtek magukra. Mellesleg ez sem rossz: a kiegyensúlyozott alapok is bőven megverték az állampapírokat és az inflációt is. A legjobban a Honvéd és az OTP nyugdíjpénztár kiegyensúlyozott alapjai teljesítettek, hozamuk megközelítette a 6,8 százalékot. Az OTP kiegyensúlyozott portfóliója egyébként az ország legnagyobb önkéntes pénztári alapja, tavaly év végén – a Magyar Nemzeti Bank Aranykönyve szerint – 163 milliárd forintot meghaladó vagyont kezelt. A többi nagy pénztári alap közül az MKB kiegyensúlyozott portfóliója 6 százalék fölötti, az Aegoné és az Allianzé 5 százalékot meghaladó hozamot ért el.

A klasszikus alapokban lévő pénztártagok közül sokan lehetnek viszont elégedetlenek. Az alacsony kamatkörnyezetben a nagyrészt állampapírokba fektető portfólióknak egyre nagyobb kihívás az infláció túlszárnyalása. A Honvéd nyugdíjpénztár teljesítménye kiemelkedő a kategórián belül, hiszen az elszámolóegységek árfolyama 4,5 százalékot emelkedett az idén, de a legtöbb pénztárnál 3 százalék alatt van a klasszikus alapok hozama, sőt az Allianznál az 1 százalékot sem éri el. A legóvatosabb és a szolgáltatási portfóliók azonban még ennyit sem hoztak, van, ahol negatív a hozam.

Hasítanak a magánkasszák

A magánnyugdíjpénztáraknál az idén is tovább nőhet a portfóliók reálhozam-tartalma. Az első kilenc hónap után az alapok árfolyama 0,16–8,73 százalék közötti emelkedésen van túl. A pénztártagok többsége növekedési alapban van, ezek 7,12–8,73 százalékot emelkedtek. A legmagasabb hozamot a legnagyobb pénztár, a Horizont növekedési portfóliója érte el. A kiegyensúlyozott alapok 5,52–6,27, a klasszikusak – ezeknek van a legkevesebb tagjuk – 0,16–2,42 százalékot emelkedtek.