Nincs előre megírt receptje a Fed-nek

A 2007-ben elinduló gazdasági válság kezelése során az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed jelentősen megnövelte mérlegfőösszegét. A Fed állampapírt és egyéb pénzügyi eszközöket vásárolt a piacon, ezzel tíz év alatt mintegy 3700 milliárd dollárral, közel hatszorosára nőtt a mérlege.

A kedvező makrogazdasági környezet és kilátások eredményeként 2017 októberétől, a Fed döntött mérlege fokozatos csökkentésének elindításáról. Mivel korábban sohasem volt ilyen magas a jegybanki mérlegfőösszeg, nincs előre megírt recept a várható hatásokat illetően. Viszonyítási alapot adhat, hogy a tízéves amerikai kötvények esetében a válságot követő jegybanki lépések 75-100 bázispontos hozamcsökkenést magyaráznak. Emellett egyéb tényezők is erősítették a hozamok mérséklődését. A mérlegleépítés elméletben hasonló mértékű hozamemelkedést okozna, de a válság előtti időszakhoz képest alacsonyabb inflációs kilátások és a demográfiai trendek is azt vetítik előre, hogy a mérlegcsökkentés a korábban gondoltnál kisebb mértékű hozamemelkedést generál.

Ezt a várakozást erősíti az amerikai pénzügyminisztérium tanulmánya, amely szerint a folyamat első négy éve során a tízéves amerikai állampapírpiaci hozamok 40 bázisponttal emelkedhetnek a jelenlegi 2,3 százalékról.

Szintén tompítja a mérlegleépítés piaci hatásait, hogy a Fed előzetes és folyamatos kommunikációjának köszönhetően azok nagyrészt már beépülhettek a várakozásokba az idei nyári hónapoktól.

Költségvetési oldalról a mérlegleépítés azért jelent kihívást, mert kiesik az erős jegybanki kereslet, ezzel párhuzamosan a következő években emelkedhet az amerikai büdzsé finanszírozási igénye. Míg a rövid oldalon a növekvő kínálat hozamemelkedést eredményezhet, addig a hosszú oldalon stabil hozamszintek várhatók, amelyek növelik a hosszabb futamidejű kötvények, mint például a tízéves amerikai állampapírok vonzerejét.