Csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma

A segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű 1,8 százaléka, azaz több mint 86 ezer gépjármű nem rendelkezett 2017. szeptember 30-án érvényes kgfb-szerződéssel. Vagyis a biztosítatlansággal kapcsolatos adatok lényegesen jobbak, mint néhány évvel korábban. Amíg öt évvel ezelőtt a járművek több mint 5,8 százaléka volt biztosítatlan, a 2017. szeptember végi, 1,8 százalék látványos javulás – számol be közleményében a Mabisz.

A szövetség megjegyzi, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási törvény előírásai szerint a biztosító társaságok közzétették a 2018. évre vonatkozó fedezetlenségi díjtételeket. Eszerint személygépjárművek esetében – gépjármű-kategóriától függően – 340-760 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel (kgfb). Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férőhelyszámától függően – napi 490-2320 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 2660 forintot is elérheti.

A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb, mint az adott járműkategória „normál” díja, és annak megállapítása napi díjszámítással történik. A jogalkotó ezzel a jogi eszközzel is azt kívánja elérni, hogy minden gépjármű rendelkezzen kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Emellett a jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők.

A Mabisz felhívja a figyelmet arra, hogy az autósok mindent kövessenek el annak érdekében, hogy az év minden napján rendelkezzenek érvényes kgfb-szerződéssel. Ezért ha nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.

A közlemény kiemeli: az a tény, hogy a jármű hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják járművüket, és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő – ideiglenes – kivonás lehetőségével élhetnek.

A biztosítatlanság több fizetési/anyagi szankciót is maga után von Magyarországon, ezek egyike a fedezetlenségi díj. Ennél azonban még sokkal nagyobb az a kockázat, amelyet azok az autósok vállalnak, akik nem rendelkeznek érvényes kgfb-szerződéssel. Ha ugyanis úgy okoznak balesetet, hogy nem volt érvényes szerződésük, az okozott, akár több millió forintos kárt meg kell téríteniük – zárja közleményét a Mabisz.

Nem mindenhol divat a kötelező

Az európai biztosítási piacokon igen nagy a szórás a biztosítatlan gépjárművek számát illetően. Észtországban a járművek 1,4 százaléka, Dániában 0,1 százaléka, Finnországban kevesebb, mint 1 százaléka nem rendelkezik „kötelezővel”. Ugyanakkor Írországban az utakon közlekedő járművek 5 százalékának, Horvátországban közel 6 százalékának, Ukrajnában pedig több mint 33 százalékának nincs érvényes kgfb-szerződése.