Nagyon jól megy a vállalati hitelpiac

Csaknem 2100 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket a nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozások – forintban és euróban, legfeljebb egyéves kamatperiódus mellett – 2017 első kilenc hónapjában Magyarországon, ami 40,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikai adataiból. Az MNB szezonálisan igazított adatokat tartalmazó számsorai szerint a cégek 1488 milliárd forint értékben kötöttek legfeljebb egyéves kamatfixálású forinthitel-szerződéseket január és szeptember között, ami 41 százalékos bővülés 2016 azonos időszakához viszonyítva. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az euróhiteleknél is hasonló mértékű növekedést sikerült elérni, bő 608 milliárd forintnak megfelelő új szerződés mellett.

A dinamikusan növekvő új kihelyezésekből az látszik, hogy – a jegybank korábbi várakozásainak megfelelően – a Növekedési hitelprogram (NHP) kivezetése sem okozott törést a piacon, vagyis az elért fordulat tartósnak ígérkezik a vállalkozói hiteleknél. A növekvő új kihelyezések hatása jól látszik az állományi adatokon is: az MNB kimutatása szerint szeptember végén összességében 6336,7 milliárd forintot ért el a vállalati hitelállomány Magyarországon, 7,7 százaléknyit emelkedett az egy évvel korábbi mennyiséghez mérten.

A hitelállományon belül kisebb, de figyelemre méltó átrendeződések történtek az elmúlt egy évben. Az egyik, hogy a portfólión belül tovább növekedett az öt éven túli lejáratú kölcsönök aránya: ezek 45,05 százalékot értek el a 2016. szeptemberi 40,3 százalékkal szemben. A másik, hogy enyhén emelkedett a devizahitelek súlya is a tortán belül: a szeptember végi 2761,8 milliárdos állomány részesedése 43,6 százalékos volt, miközben egy évvel korábban még 41,5 százalékot ért el a devizában – leginkább euróban – nyújtott finanszírozás aránya. A folyószámlahitelek viszont már csak a vállalati állomány nagyjából 18,3 százalékát adták a kilencedik hónap végén, miközben egy évvel korábban még majdnem az ötödét.

A devizahitelek arányának lassú növekedése nem túlságosan meglepő annak tükrében, hogy árazásuk némileg kedvezőbb a forinthitelekénél is. A jegybank adatai szerint az egyéb kategóriába tartozó – tehát nem folyószámlahitelként nyilvántartott – vállalati forinthitelek szerződésekben szereplő, átlagos, éves kamatlába 2,01 százalékot ért el szeptemberben, ami 36 bázisponttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanennél a kategóriánál viszont az euróhiteleknél már csak 1,79 százalékot ért el az átlagos kamat szeptemberben. A folyószámlahiteleknél – ahogy korábban is – kissé magasabbak a kamatok: a forintban nyújtott finanszírozásnál 2,44, az eurósnál pedig 2 százalékos átlagos értéket kalkulált 2017 szeptemberére az MNB.