Törésvonalak az EKB vezetőségében

Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói egyetértettek a kötvényvásárlások időbeli kiterjesztésében, de abban már nézeteltérés volt közöttük, hogy nyílt végű maradjon-e a program – derült ki a szervezet októberi kamatdöntő üléséről tegnap közzétett jegyzőkönyvből. Többen úgy érveltek, hogy a piacokkal közölni kell egy konkrét időpontot, amikor a körülményektől függetlenül lezárul az eszközvásárlási program. A kormányzótanács vélhetőleg ezért választotta végül a felemás megoldást, hogy a program egyszerre nyílt és zárt végű. Mindez csak jövő szeptemberig tart, igaz, időben és keretösszegében is bármikor meghosszabbítható. Abban viszont teljes volt az egyetértés, hogy 30 milliárd euróra vágják vissza az eszközvásárlások havi keretösszegét.

A vita rávilágít arra, hogy mély törésvonal húzódik a kormányzótanácson belül: szakértők szerint a program bármilyen további meghosszabbításának számottevő ellenzéke lenne a tanácsban még akkor is, ha az infláció addig nem éri el a 2 százalékos inflációs célt. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. makrogazdasági elemzője a Világgazdaságnak azzal érvelt, hogy az unió déli államai még mindig sérülékenyek, nekik van legnagyobb szükségük az EKB által kibocsátott „ingyenpénzre”, míg a prudensen, szigorúan gazdálkodó északi tagállamok inkább a program kivezetését erőltetik.

A vitát ez a szembenállás szüli. Az elemző szerint Mario Draghi még attól is tart, hogy a program kivezetése nagyobb mértékű euróerősödéshez vezetne, ami épp az export és az infláció ellen dolgozik, így pedig az uniós növekedés és pénzügyi stabilitás ellen hatna. Egyébként Varga nem osztja Draghi félelmeit; mint mondta: nem látja azokat a tényezőket, amelyek lefelé mutató kockázatokat szülnének. A jegyzőkönyv közzétételére az uniós kötvényhozamok nemigen reagáltak, az euró erősödött a dollár ellenében, de ezt inkább az amerikai deviza gyengülése okozta.

Közzétették ugyanis a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét is, amelyben arról írnak, hogy jövőre valószínűleg a vártnál lassabban emelik majd az irányadó kamatot. Az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet nyíltpiaci bizottságának (FOMC) tagjai továbbra is aggódnak az alacsony infláció miatt, ezért szállnak síkra a vártnál lassabb emelések mellett. Megjegyezték, hogy a hurrikánszezon rövid távon növelte a gazdaság teljesítményét, valamint a megdrágult üzemanyagok közvetítésével felhajtotta az inflációt, de az élelmiszerek és az egyéb energiahordozók drágulása továbbra is kismértékű. Ettől függetlenül a szakértők valószínűsítik, hogy lesz még az idén egy 25 bázispontos kamatemelés.

A bizottságban téma volt az amerikai részvénypiacok szárnyalása is, többen jelezték, hogy egy esetleges válság az egész amerikai gazdaságnak károkat okozna. Hangsúlyozták: alacsony likviditás mellett a részvénypiaci eszközök már így is túlértékeltek. Ráadásul ha a Fed sokáig vár a kamatemeléssel, még inkább veszélyezteti a piacok stabilitását. A tagok többsége viszont egyetértett abban, hogy messze még a piaci buborék kialakulásának veszélye. Egyrészt az alacsony kamatkörnyezet indokolja a felértékelődést, másrészt a szabályozás változása a tíz évvel ezelőtti időszakhoz képest sokkal ellenállóbbá tette a piacot a hirtelen válságjelenségekkel szemben. A jegyzőkönyv közzététele után a dollár fél százalékot gyengült az euró ellenében, a tízéves amerikai államkötvény hozama pedig 4 bázisponttal 2,32 százalékra esett.