Állampapírokon gazdagodhat tovább a lakosság legtehetősebb része

A z OTP Öngondoskodási Index számításának kezdete, 2011 óta nem volt olyan alacsony a pénzpiaci megtakarítással rendelkezők száma, mint az őszi felméréskor. A válaszadók mindössze 42 százaléka rendelkezett ilyen megtakarítással. Eközben a háztartások pénzügyi vagyona dinamikusan növekszik: a KSH 2017. szeptember végén 38 206 milliárd forintos vagyont mutatott ki, a növekedés 9 százalékos.

A két adat közti ellentétet fel lehet oldani azzal, hogy a lakosság az alacsony kamatszintek miatt elfordult a pénzpiaci megtakarításoktól, sőt azzal is, hogy a javuló gazdasági körülmények mellett a háztartások korábbi elmaradt vásárlásaikat pótolták. Fontos azt is látni – és erről Takács András, az OTP Vagyonkezelési és Megtakarítási Szolgáltatási igazgatóságának vezetője beszélt a Világgazdaság Megtakarítások konferenciáján –, hogy hihetetlen vagyonkoncentráció zajlik az országban. A szakember szerint az OTP-nél a lakossági vagyonnövekmény több mint 40 százalékát a privátbanki ügyfelek vagyonának növekedése adja.

„Világszerte tetten érhető a trend, hogy a likviditásbő környezet a vagyonosoknak segít elsősorban befektetéseik gyarapításában” – mondja Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Szerinte a jelenlegi piaci környezet kínálja az olyan tranzakciókat, ahol „biztosra futva” jól kamatoztathatók a nagy vagyonok. Az MNB-ből kiszoruló kereskedelmi banki pénzek egy jelentős része a szakember szerint hitelként került a vagyonos ügyfelekhez, akik – mondjuk 10-20 százalék önerő mellett – az összegből prémium állampapírt vásároltak. A lakossági állampapírok továbbra is dotált termékek, hozamuk évek óta magasabb a pénzpiaci kamatoknál, ráadásul értékesítésükből a bankok számottevő jutalékbevételre tehetnek szert.

Az így kvázi lombardhitelként működő megoldásban a vagyonos ügyfél bezsebeli az állampapírhozamot, miközben a hitelrészre mondjuk 100 bázispontos kamatot fizet a banknak. A pénzintézet kis túlzással semmilyen kockázatot nem vállal a hitelezéssel, ráadásul jobban jár, mint ha negatív kamaton a jegybankban hagyná, de annál is, ha ő maga jelenne meg intézményi állampapír-vásárlóként, hiszen a hitelkamat plusz a jutalék magasabb bevételt hoz. Más lenne a helyzet, ha valóban érdemi hitelnyomás lenne a piacon, ami nagyobb kamatbevételt hozhatna a bankoknak (igaz, magasabb kockázat mellett), ám ez ma még rendszerszinten nem látszik.

A megtermelt hozam első ránézésre nem jelentős, de miután itt milliárdos tételek forognak, 1 százalékos hozam is több tíz- vagy akár százmilliós összeget jelent – ami önmagában is látható tétel lehet a megtakarítások között. A korábbi évek devizapiaci hedge-technikájára hajazó megoldás Karagich István szerint teljesen biztonságosnak mondható a finanszírozó oldaláról addig, amíg a magyar gazdaságról folyamatosan megnyugtató hírek érkeznek – márpedig a szakértők szerint belátható időtávon belül csak ilyenekre lehet számítani.

Az ügyfelek bonitása rendben van, az elérhető hozam államilag garantált, a bevétel biztos. Miért ne hiteleznék a pénzintézetek gazdag ügyfeleiket? – kérdez vissza a Blochamps ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az elmúlt három év nemzetközi privátbanki statisztikái mind azt támasztják alá, hogy a legvagyonosabb réteg kifejezetten dinamikusan tudott élni a könnyű hitel adta lehetőségekkel megtakarításainak bővítésére. Tavaly a HNWI-, azaz egymillió dollár feletti megtakarítással rendelkező ügyfelek vagyona éves szinten 8,2 százalékkal, míg a HNWI-ügyfelek köre 7,5 százalékkal gyarapodott, együttesen 128 ezer milliárd dollárt birtokolnak. Így a 36 millió HNWI-ügyfél a teljes lakossági megtakarítások 45 százalékát tudhatja magáénak.