Több új cég léphet be a magyar tőzsdére jövőre

A 2020-ig tartó stratégiai célok kitűzésekor úgy fogalmaztak, hogy 2016 az építkezés éve volt. Ehhez képest a mögöttünk álló hónapokat hogyan jellemezné?

Az idei év a kapcsolatépítésekről szólt, hiszen az új szolgáltatások részben már elkezdtek működni, az ezekről szóló üzeneteket pedig el kellett juttatni a kulcsszereplőkhöz, a vállalatokhoz és a befektetőkhöz itthon, illetve külföldön egyaránt. A kormányzat felé is folyamatos volt a kapcsolatépítés, emellett minden olyan szerepelővel sikerült érdemi és jól működő köteléket létrehozni, akik aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon egy sikeres tőkepiac épülhessen fel. Fordulópontot jelent, hogy ma már napi szintű a kapcsolat az olyan kis- és középvállalati vezetőkkel, illetve a nagyvállalati kör bizonyos szereplőivel, akik potenciális kibocsátók lehetnek a jövőben. Úgy tapasztaltuk, hogy a tőzsde azon üzenetét, hogy nyitott a kkv-k irányába, sikerült célba juttatni. Tehát 2017 a kapcsolatépítés éve volt.

Mi volt az év csúcspontja?

Ha az évértékelés során a csúcspontot kellene megjelölni, akkor ez mindenképpen az elmúlt húsz év legnagyobb tranzakciója, a Waberer’s International tőzsdei megjelenése volt. Ez a lépés reményeink szerint számos más magyar vállalat számára is követendő példa lesz. A Waberer’s ugyanis megmutatta, hogyan lehet a tőkepiac segítségével növekedni, hiszen a bevont forrásból egy lengyel versenytársát vásárolta fel a cég, és ezáltal magasabb szintre tudott lépni.

Korábban úgy fogalmaztak, hogy évente öt kibocsátás történik majd a BÉT-en. Ezt idén már aligha sikerül teljesíteni.

Ez a szám a stratégia ötéves időtávján magvalósítandó célkitűzés. Idén ősszel elindult az Xtend piacunk, amelyhez tizenkét tanácsadó csatlakozott, jövőre előreláthatólag több vállalat is megjelenik a piacon, így az út végén lesz érdemes mérleget vonni a kibocsátások számáról.

Pénzügyi szempontból milyen évet zár a BÉT?

Az első 11 hónap számai alapján az a várakozásunk, hogy a tavalyi évhez hasonlóan 2017-et is pozitív eredménnyel zárhatja a tőzsde, amit a tervek szerint továbbra is visszaforgatunk a piac fejlesztésébe. Ez megmutatkozik a már említett kapcsolatépítés érdekében szervezett rendezvények számában, szakmai tartalmában, résztvevői körében, valamint az aktív kommunikációban, ami érzékelhetően javította a tőzsdével és a kibocsátókkal kapcsolatos információkat a médiában.

A tőkepiacok számára a jövő év érdemi változást hoz, hiszen életbe lép az úgynevezett MiFID II. szabályozás. Felkészült ennek átvételére a BÉT?

A budapesti tőzsde 2016-ban megkezdte az új jogszabályok implementálását, voltak technikai, informatikai változtatások. A jövő évi üzletszabályzatainkat már jóváhagyta a felügyelet, és ismertté vált a piaci szereplők körében. A MiFID II. még inkább transzparenssé teszi a pénz- és tőkepiac működését, a termékeket, ami jó a pénzügyi tudatosság szempontjából. Ennek erősítésére igen nagy szükség van még mindig Magyarországon.

A BÉT kisebb részvények elemzésére, árjegyzésére írt ki pályázatot. Mi volt a lépés célja?

Tíz kis- és közepes méretű papír elemzését, illetve árjegyzését támogatja egy éven keresztül a BÉT, elsősorban azzal a céllal, hogy nőjön a másodpiaci likviditás ezen részvények piacán. A cégeket négy befektetési szolgáltató követi, az első elemzés már meg is jelent. Ez is annak a folyamatnak a része, melynek során igyekszünk új szolgáltatásokat kínálni a középvállalatoknak, hiszen a BÉT történelme során első alkalommal lesz árjegyzés ezekre a részvényekre.

Milyen szempontok alapján választották ki a tíz részvényt, illetve a szolgáltatókat?

Abból indultunk ki, hogy a rendelkezésre álló forrásainkat a leghatékonyabban használjuk fel. A program előkészítése során visszanéztük az elmúlt egy év forgalmi és egyéb piaci adatait, és ezek alapján választottuk ki a már említett tíz céget. A négy szolgáltató a BÉT által meghirdetett pályázatra jelentkezett, vállalniuk kellett, hogy az elemzés mellett az árjegyzést is biztosítják.

A BÉT-en, például likviditás szempontjából, már több kispapír is megütné azt a mércét, hogy felkerüljön az elemzői térképre. Bővülni fog ez a kör?

Természetesen bővülhet is a szereplői kör, egyedi döntéssel akár év közben is. Egyfajta tesztidőszak lesz a következő egy év, melynek során megnézzük, hogy lesz-e kedvező hatása a forgalomra, jelennek-e meg új intézményi vagy magánbefektetők a részvények piacán. E szempontok elemzése után döntünk majd arról, hogy mi lesz a program folytatása.

Október elején megjelent a pályázati felhívás a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap alapkezelőjének kiválasztására. Sikerült már dönteni?

A kiválasztási procedúra még folyamatban van a benyújtott pályázatok alapján, várakozásaink szerint azonban még idén eldől, ki lesz az alap kezelője.

Mi a legfontosabb szempont, amelynek meg kell felelnie a majdani alapkezelőnek?

Egyrészt képesnek kell lennie arra, hogy olyan befektetéseket valósítson meg, amelyek tőzsdei kibocsátáshoz vezetnek. Ez hiánypótló szerep a magyar tőkepiacon, hiszen a klasszikus kockázatitőke-alapok jellemzően startup típusú vállalkozásokba fektetnek, amelyek méretükben kisebbek, messzebb vannak egy tőzsdei kibocsátástól. Ennél egy fokkal fejlettebb, kis- és közepes vállalatokba fektet majd a tőzsdefejlesztési alap. Ezek olyan fejlettségi szinten álló cégek, amelyek átlagosan 12 hónapon belül képesek lesznek megjelenni az Xtend piacon. Az ilyen vállalatok kiszűrése, megtalálása speciális tudást és üzleti folyamatokat kíván meg az alapkezelőtől.

Az alapkezelőnek partnerekre is szüksége lesz a befektetésekhez. Van erre érdeklődés?

Természetesen ezzel kapcsolatban is végeztünk piacfelmérést, és zajlottak már egyeztetések is, de ahogy minden tőkepiaci befektetés esetében, úgy ezúttal is a konkrét tranzakciók mentén dől el, hogy milyen befektetői kör száll majd be egy-egy vállalatba. Az állami forrásból felállított alap jellemzően a szükséges tőke 40 százalékát adja majd, a többit magánbefektetők biztosítják. Tehát minden tranzakcióhoz meg kell találni a befektetőtársakat. Ez alapvetően az alapkezelő feladata, de a kibocsátó cégnek is alapérdeke, hogy befektetőt találjon, és ezt a bevezetés előkészítésén dolgozó kijelölt tanácsadó is elősegítheti.

Az alap elsődleges feladata az Xtend piacra kibocsátókat találni. Mikor érkezhet az első cég?

Az Xtend piac jogilag már elindult, ismert a szabályzat, és folyamatosan tárgyalunk potenciális kibocsátókkal is. Az úgynevezett kijelölt tanácsadói kör is megkezdte munkáját, nekik kulcsszerepük lesz ezekben a bevezetésekben. A kijelölt tanácsadói státuszt tizenkét jó nevű piaci szereplő kapta meg a tőzsdétől, köztük bankok, befektetési szolgáltatók, audit-, adó- és vállalati pénzügyi tanácsadó cégek, amelyeknek szintén feladatuk, hogy megtalálják a potenciális kibocsátókat és a magánbefektetőket, illetve segítsék a cégek tőzsdei felkészülését. Befektetővédelmi szempontból fontos, hogy a bevezetéshez kötelező egy kijelölt tanácsadó közreműködése, aki minőségi szűrést is végez, hiszen túl azon, hogy átvilágítják a céget, vélhetően csak olyan kibocsátásokhoz adják majd a nevüket, amelyek nem ejtenek csorbát a reputációjukon. A mentoringprogram keretében is már az utolsó lépéseknél tartunk, hamarosan megköthetjük a támogatói szerződést a BÉT és a Nemzetgazdasági Minisztérium között, így ezek a források is hamarosan elérhetővé válnak a kkv-k számára. Mindezek alapján előreláthatólag a jövő év első felében megjelenhet az első kkv is az Xtend piacon.

Vannak azzal kapcsolatos becslések, hogy jövőre hány cég érkezhet az Xtendre?

Ez a piac nagymértékben járul majd hozzá, hogy a stratégiában megfogalmazott kibocsátások száma megvalósuljon.

Az új piacon a tagok automatikus kereskedési jogot kapnak?

A tőzsdetagoknak egy egyszerű nyilatkozatban kell kérelmezniük a kereskedési jogot. Ez a folyamat már zajlik, sorra adjuk ki a jóváhagyó határozatokat, így mire az első kibocsátás megtörténik, a mostani tagok többségének már meglesz a kereskedési joga az Xtenden is.

Hozhat esetleg új kibocsátókat a BÉT-re a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra (SZIT) vonatkozó szabályozás változása?

A tőzsdén még nem jegyzett, az ingatlanpiacon érdekelt vállalatok körében fokozódott az érdeklődés a tőzsde iránt, amiben nagy szerepe van a SZIT-jogszabály módosításának is. Ezek alapján várhatóan új ingatlanpiaci szereplők is megjelennek jövőre a parketten.

Mi a céljuk a napokban bejelentett három új jelzálogpiaci index létrehozásával?

Az egyre élénkülő hazai jelzáloglevél-piacra, az emelkedő kibocsátások volumenére reagálva vezettük be az MNB-vel közösen az új indexeket. Mivel ezek az említett kedvező tendenciák a következő években tovább folytatódhatnak, úgy gondoljuk, hogy a három új jelzálogpiaci index bevezetése jelentősen hozzájárulhat a jelzáloglevél-piac további fejlődéséhez, illetve a transzparencia növelésén keresztül támogathatja a háztartási szektorban a hosszabb távra rögzített kamatozású jelzáloghitelek elterjedését is. A piaci szereplők visszajelzéseire és a gyakorlati tapasztalatokra építve szeretnénk tovább fejleszteni az indexek módszertanát, hogy minél jobban megfeleljen a piac igényeinek, és hogy a későbbiekben az indexek akár hivatalos pénzügyi referenciamutatóként (benchmark) működhessenek.

Terveznek új részvénypiaci indexeket is bevezetni?

Jelen pillanatban a részvénypiacon a három index, a BUX, a BUMIX és a CETOP elegendő, de a későbbiekben, ha az Xtend piacon megfelelő számú papír lesz, előfordulhat, hogy abba az irányba is fejlesztünk majd. A regionális tőkepiaci folyamatok jobb leképezésében is látunk még potenciált.

Az ELITE Program második felvonása is elindult. Hányan utaztak ki Londonba a második körben?

Három új vállalat csatlakozott, ezzel az ELITE Programban már tíz hazai cég vesz részt. Összehasonlításként: a nemzetközi program keretében Olaszország és Nagy- Britannia után Magyarország is jelentős számú résztvevőt delegált 2017-ben. A magyar cégek ágazati megoszlása széles skálán mozog. Az ELITE-hez tavasszal olyan magyar társaságok csatlakoztak, mint a forgácsolt alkatrészeket gyártó CNC Rapid, az egészségügyi mérőeszközök gyártásával és értékesítésével foglalkozó Diagon, a Goodwill Pharma gyógyszeripari vállalat, az építőipari és gépipari szolgáltatásokat nyújtó Megakrán, a mezőgazdasági takarmányokat gyártó és forgalmazó, a BÉT-en már jegyzett UBM, a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó Tranzit-Food, valamint a vállalatirányítási rendszerek értékesítése terén meghatározó XAPT. A novemberben indított csoport összetétele is azt mutatja, hogy tényleg mennyire széles spektrumot ölel át az ELITE, hiszen a Qualysoft szoftverfejlesztéssel, a Lakics Gépgyártó Kft. bonyolult acélszerkezetek gyártásával és megmunkálásával foglalkozik, a BéFlex pedig kreatív-kommunikációs területen működik.

A nemzetközi kapcsolatok építését is célként tűzték ki korábban. Mit sikerült eddig elérni?

A magyar piacon jegyzett részvények nagyjából 65 százaléka külföldi befektetők portfóliójában van, és a forgalom felét is ők adják. Tehát minden olyan cég, amely belép a magyar tőzsdére, egyúttal nemzetközi reflektorfénybe is kerül. Folyamatosan dolgozunk azért, hogy a BÉT és a magyar részvények láthatósága tovább erősödjön, a roadshow-k, a nemzetközi konferenciák, szakmai találkozók is mind ezt a célt szolgálják. Ezért is kezdtünk el idén nyitni a kínai piac felé. Ez részünkről egyfelől reflektálás Kína növekvő világgazdasági súlyára, de párhuzamosan az ázsiai ország is elkezdte tőke- és pénzpiacának megnyitását. Mi azt szeretnénk, ha Magyarország az egyik nyertese lenne a folyamatnak. Ennek érdekében a tőzsde együttműködési megállapodásokat kötött kínai szereplőkkel, elsőként a Bank of Chinával, majd a Shanghai Gold Exchange-dzsel, amely a világ egyik vezető aranytőzsdéje. Mindkét megállapodás célja, hogy találjunk olyan termékeket, amelyek már rövid távon megjelenhetnek a magyar piacon, ezáltal a hazai befektetők számára olyan eszközök válnak elérhetővé, amelyek mögöttes terméke a kínai onshore piacon forgó befektetési eszköz. Ugyanakkor a kínai vállalatok is egyre nagyobb számban jelennek meg a nemzetközi piacokon mint tőkeexportőrök. Ennek hatása le fog csapódni a tőkepiacokon, hiszen a kínai vállalatok és intézmények is megjelennek majd befektetőként.

Külföldi cégeket nem terveznek a BÉT-re csábítani?

Nagyságrendileg tíz olyan nemzetközi vállalattal vagyunk kapcsolatban, amelyek részvényei külföldi börzén forognak, ugyanakkor Magyarországon érdemi tevékenységet folytatnak. Azon dolgozunk, hogy bemutassuk ezen kibocsátóknak a budapesti másodpiaci bevezetés előnyeit. Ezek többek között a likviditás növelése a hazai magánbefektetők elérésével, valamint olyan indexekbe való bekerülés, ami által passzív, indexkövető befektetési stratégiával rendelkező alapkezelők is megjelennek a cég tulajdonosai között. Több olyan lépés is történt – köztük például az indexszabályok módosítása –, amely megkönnyíti cégek megjelenését a budapesti parketten.

Nagy lökést adhatna a tőzsdének az állami vállalatok listázása. Mikor jelenhet meg az első ilyen cég?

A 2020-ig szóló fejlesztési stratégia része az állami vállalatok tőzsdei megjelenése is. Ez nem csak a BÉT érdeke, hiszen számos nemzetközi és hazai tapasztalat is azt mutatja, hogy nagyban javítja egy állami vállalat hatékonyságát is, ha belép a tőzsdére, és így kilép a befektetői közösség elé, fölvállalva az ezzel járó transzparenciát. Ugyanakkor gazdaságpolitikai szempontból is fontos, hogy a megtakarítások a hazai reálgazdaságot, a hazai vállalatokat finanszírozzák.

A lakosság vevő lenne ezekre a részvényekre?

Az elmúlt három évben több mint 30 százalékkal nőtt a lakosság pénzügyi vagyona, és bár a részvényállomány historikus csúcson van, részaránya a portfóliókon belül nemigen változott. A befektetések nagy részét még kockázatmentes eszközök teszik ki, miközben továbbra is jelentős a külföldi eszközök aránya is. Hogy ez megváltozzon, erősíteni kell a pénzügyi tudatosságot a lakosság körében. A hazai intézményi befektetőknek és a tőzsdének is feladata, hogy a kisbefektetőket a hosszú távú megtakarítások felé terelje, hogy aktívabban használják a TBSZ-t, a NYESZ-t, az önkéntes pénztári megtakarításokat is. Azon is gondolkodunk, hogy ezt a folyamatot hogyan lehetne különböző ösztönzőkkel segíteni, és ebben a kormányzat a partnerünk lehet.

A kkv-k mellett látnak még olyan nagyvál­la­la­tokat, amelyek megjelenhetnek a BÉT-en?

A top 200 nagyvállalatból nagyjából negyvennek magyar tulajdonosai vannak, és a döntéshozatali központ is Magyarországon van. A tőzsdének fontos szerepe van abban, hogy ez a szám a jövőben jelentősen emelkedjen azáltal, hogy a hazai tulajdonú közép- és nagyvállalatoknak segít, hogy szintet lépjenek. A hazai tőkésréteg még nem igazán erős, hiszen az említett toplistán is csak kisebb hányadot képvisel. A magyar vállalati szektor megfelelő feltőkésítése a tőkepiacon, ezen belül is elsősorban a Budapesti Értéktőzsdén keresztül tud megvalósulni. Ez a folyamat azonban nem egy sprint, sokkal inkább maraton, amelyet az elmúlt közel két évben elindított új szolgáltatásokkal, kapcsolatépítéssel és különböző ösztönzők beépítésével igyekszünk támogatni.

A tőkepiac fontos szereplői a befektetési szolgáltatók. Hogyan látja ön a piacot?

A szektor jó állapotban van, lezajlott a tisztulási folyamat, amely 2015-ben kezdődött. Most egy olyan stabil partneri körrel tudunk mi is kalkulálni, amelynek tagjai hosszú távon itt lesznek a piacon, a piacépítésből is kiveszik részüket. Elemzésben, árjegyzésben és a kijelölt tanácsadói szerepben is megvannak a partnereink. Emellett a szakmai képzésekre is nagy hangsúlyt fektetünk. November végén a BÉT új oktatási cége, a Budapest Institute of Banking (BIB) átvette a brókerképző kurzusokat a Közép-európai Brókerképző Alapítványtól. Már idén elkezdődtek azok a tanfolyamok, amelyek célja, hogy a hazai pénzügyi szektornak, a bankoknak, befektetési szolgáltatóknak, alapkezelőknek, biztosítóknak minőségi képzéseket nyújtson. Az üzletkötők felkészítése, vizsgáztatása is a tőzsde leányvállalatának berkein belül zajlik. A jövő évtől már hatósági vizsgáztatást és természetesen arra való felkészítést is végez majd a BIB. Emellett tervezzük a lakossági edukációt is továbbfejleszteni, a cél, hogy a BIB keretein belül a BÉT Akadémia mellett egy átfogóbb és komplexebb képzést nyújtsunk.

A hazai szolgáltatók a magas terhek miatt panaszkodnak, amelyek nem követik a bankadó csökkenésének ütemét. Ráadásul versenyhátrányban is vannak a külföldiekkel szemben, akiket ez a különadó nem sújt. Ez ügyben történtek kormányzati egyeztetések?

A kérdés a kormányzati egyeztetéseken többször felmerült, bízom benne, hogy a jövőben ezen a téren is lesz előrelépés.

Az építkezés, majd a kapcsolatépítés éve után mi lesz a jövő év mottója?

A tőzsdefejlesztés harmadik évébe lépünk, és arra számítunk, hogy már jönni fognak az első két év munkájának eredményei. Generációváltás zajlik Magyarországon, a második generációs vállalatvezetők többsége már sokkal nyitottabb a tőkepiaci megjelenésre. Ezt tapasztaljuk az ELITE Programban részt vevők között, vagy a személyes beszélgetések során is. Ami bizonyos, versenyképes magyar vállalati szektor kell, amihez szintlépésre van szükség, ehhez pedig tőkére. A mi víziónk az, hogy a magyar vállalatvezetők szeme előtt ott lebegjen a tőzsde, ahová a forrásbevonási lehetőségen, a cég ismertségének növelésén, a vállalat részvényeinek likviditásán túl azért is érdemes tartozni, mert a tőzsdei jelenlét egyet jelent a vállalat és az alapítók sikerével.