Bátor váltás az autóipar úttörőjétől

Jelentős váltást hajt végre stratégiájában a Ford, miután a válság óta egyetlen teljes évben sem volt képes elérni a 8 százalékos hosszú távú profitmarzsra vonatkozó célját. A nagy volumenben gyártott, kisebb marzsú szedánszegmens kárára a nagyobb profitmarzsú városi terepjárók (SUV-ok) és kisteher­autók, ottani szóhasználattal pickupok kerülnek majd egyre jobban előtérbe. Ennek nyomán a jövőben az értékesítési mix csupán egyharmadát tehetik ki a hagyományos személygépkocsik, amitől a vállalat természetesen a profitmarzs emelkedését várja.

A stratégiaváltás mellett a cég az elmúlt héten közölte 2018-as eredményvárakozását is, amely elmaradt az elemzői konszenzustól. A 2017-es évre várt 1,78 dolláros egy részvényre jutó profit 2018-ra az 1,45–1,70 dolláros sávba eshet vissza. A csökkenő eredményvárakozást a vállalat a dráguló nyersanyagárakkal (acél, alumínium), valamint a kedvezőtlen devizaárfolyam-hatásokkal magyarázta – ezek 1,6 milliárd dolláros többletkiadást okozhatnak, egy részvényre vetítve 40 centet.

Az előreláthatólag szűk esztendő hatására nyomás alá került az árfolyam, összességében azonban pozitív a Fordtól, hogy noha lassabban, mint a versenytárs General Motors, de az új vezérigazgató érkeztével reagál a meghatározó autóipari megatrendekre. Rövid távon ez persze áldozatokkal és kiadásokkal jár, elég az elektromos és önvezető technológiákba való beruházásokra utalni. Hosszabb távra kitekintve azonban a mostani, éves 60 centes osztalék (5 százalékos osztalékhozam) kifejezetten jónak mondható, és nincs is veszélyben, elnézve a cég 38 milliárd dolláros készpénzállományát, valamint stabil készpénztermelő képességét. A részvényárfolyam pedig többévnyi lemorzsolódást követően 2017-ben ismét emelkedni tudott, megtörve a hosszabb távú csökkenő trendet. Ezzel az autó­ipart övező bizonytalan kilátások ellenére egy hosszú távra fókuszáló portfólióban jó helyük lehet a Ford részvényeinek.