Még ezt az összeget sem kell ugyanakkor megfizetnie, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ellopását, jogosulatlan használatát a visszaélés bekövetkezte előtt nem észlelhette, vagy a kár bekövetkeztéért a bank/szolgáltató tehető felelőssé, illetve ha az adott szolgáltató nem ír elő erős ügyfél-hitelesítést a kártyás fizetésekre. (Ha a kártyaelfogadó cég vagy bank nem támogatja ezt a megoldást, akkor a kárt ők viselik.)
Ugyanakkor továbbra is érvényben marad az a szabály, mely szerint a bank mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva, vagy a kárt a kártyahasználati szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta – pl. a PIN-kódot felírta a bankkártyára.
A visszaélésekből eredő károk döntő részét eddig is a kártyakibocsátók, illetve az elfogadók állták: az MNB statisztikái szerint az elmúlt év első hat hónapjában a kártyakibocsátó bankok 241,8 millió forintnyi kárt viseltek, az elfogadókra terhelt kár pedig 143,3 millió forint volt, amihez képest alacsony a kártyabirtokosokra terhelt 55,7 millió forintos kárérték – a károk alig több, mint 12 százalékát fizették ők. (S ebben benne vannak a tudatos visszaélések is.) Ugyanakkor míg a kibocsátói károk 16, az elfogadói károk 20 százalékkal mérséklődtek egy év alatt, addig a kártyabirtokosokra terhelt összeg 29,2 százalékkal nőtt.
A szabályozás továbbra is engedi, hogy a szolgáltató a kártyatiltásért díjat kérjen, de a bankkártya pótlásáért a jövőben legfeljebb az eszköz pótlásával összefüggő, tényleges és közvetlenül felmerülő költséget számíthatja fel. Ugyancsak szabályozza a pénzforgalmi törvény módosítása azt, hogy a jövőben minden olyan esetben a bank felelőssége a károk megtérítése, amikor a bankkártyát vagy az ahhoz kapcsolódó bármilyen személyes hitelesítési adatot (PIN-kód) az ügyfélnek nem a fiókban adják át, hanem például postán küldik meg.
Az Enpenzem.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy változnak a zárolási szabályok is: a hotelek a jövőben is zárolhatják például az ügyfelek által várhatóan fizetendő összeget, ám ehhez csak abban az esetben nyúlhat a szolgáltató, ha az ügyfél jóváhagyta a pontosan fizetendő összeget. A törvény azt is előírja, hogy a tényleges fizetést követően a zárolást haladéktalanul fel kell oldani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.