Január elején életbe lépett a MiFID II., ám csak az uniós tagállamok egy része – köztük Magyarország – alkalmazza a kezdetektől. Mennyire tudnak az új szabályozásnak megfelelni a szolgáltatók, és milyenek a kezdeti tapasztalataik?
A MiFID II. kapcsán fontos kiemelni, hogy egyszer már elhalasztották a bevezetését, és a január eleji indulás sem volt teljes körű, hiszen a tagállamok fele decemberre még a jogszabályi implementációval sem készült el, nemhogy maradéktalanul felkészült volna. Magyarország viszont 2017 közepére végzett a jogszabályi felkészüléssel, és az egyik legszigorúbb szabályozást léptette életbe. Kétségtelen tény, hogy a hazai pénzügyi szolgáltatók részéről rengeteg munka, energia és pénz befektetését igényelte a felkészülés, és az is világos, hogy az új szabályozástól nem lesz egyszerűbb a működésünk. Azt viszont látni kell, hogy a MiFID II. – amely tulajdonképpen egy uniós keretrendszer – célkitűzései helyesek és üdvözlendők, hiszen bevezetése révén az ügyfelek sokkal több információhoz, visszacsatoláshoz jutnak a befektetéseikkel kapcsolatban, ami egyértelműen az ő érdekeiket szolgálja. Más kérdés, hogy azok a szolgáltatók, amelyek olyan uniós tagállamban működnek, amely még nem alkalmazza az új szabályozás előírásait, rövid távon versenyelőnybe kerülnek azokkal szemben, amelyek már igen. Az új MiFID-keretrendszer lényegi eleme ugyanakkor, hogy megkülönbözteti a független tanácsadást a nem teljesen függetlentől. Előbbi kritériuma, hogy az adott szolgáltató csak az ügyféltől szedhet jutalékot, a vele kapcsolatban álló szereplőktől – bankoktól, alapkezelőktől – nem. Ennek nyomán pedig a jövőben felértékelődnek majd a valóban független privátbanki szolgáltatók. Magyarországon egyedül az SPB ilyen.
A magyar privátbanki ügyfelek vagyona megháromszorozódott az elmúlt tíz évben, ma már hozzávetőleg 4000 milliárd forintjuk van mintegy 48 ezer számlán. Milyen tényezők hajtják az évek óta tartó 8-10 százalékos növekedést, és mi várható az előttünk álló évtizedben?
A 2008-as válságot követő növekedési periódus láthatóan támogatta a szegmens bővülését hazánkban is, és ez igaz lesz az előttünk álló évekre is, hiszen mind az európai, mind a magyar gazdaság növekedési kilátásai kedvezők. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a magyar privátbanki szegmens már keményen felosztott piacnak számít, ezért nem hiszem, hogy a következő évtizedben is a háromszorosára bővülne. De azért évi 8-10 százalékos növekedés valószínűsíthető itthon a következő időszakban is.
Jól láthatóan nemcsak a privátbanki ügyfelek gazdagodnak Magyarországon, hanem a náluk kevésbé vagyonos prémiumszegmens is egyre jelentősebb. Kik tartoznak ide, mekkora vagyonuk van ezeknek az ügyfeleknek, és mekkora a bővülés ebben a szegmensben?
A 10–40 millió forintos megtakarítással rendelkező prémiumügyfelek összvagyona mintegy 4000 milliárd forint. Véleményem szerint ez az egyik kulcsterület lesz a jövőben a piacon, hiszen ezekre az ügyfelekre sokkal jobban hat a növekvő bérkiáramlás, mint a privátbanki ügyfélkörre. Ennek megfelelően itt még a privátbanki területnél is nagyobb, 12-15 százalékos növekedést várunk a következő években, amit az SPB-nél igyekszünk is kihasználni. Ezért 2017 októberében elindítottuk az SPB Premium Banking szolgáltatását.
Mekkora a belépési limit a prémiumügyfeleknél?
A prémiumterületnek nem titkoltan az is feladata, hogy felnevelje a jövő privátbanki ügyfeleit. Ezért igyekszünk megszólítani a fiatal, vagyonosodó ügyfeleket, és korosztály szerint két limitet határoztunk meg: 35 év alatt ötmillió, fölötte pedig tízmillió forintnyi megtakarítás szükséges a szerződéshez. A prémiumügyfeleknél a kisebb méretű portfóliók miatt persze jellemzőbb a befektetési alapok nagy súlya a kosáron belül, hiszen így oldható meg hatékonyan a diverzifikáció. Az idei év végére a prémiumszegmensben kezelt vagyont 5 milliárd forintra szeretnénk növelni.
A privátbanki piacon – ahogy említette is korábban – nagy a tülekedés. Hogyan tud megélni itt egy olyan, független szolgáltató, mint az SPB?
A jelenlegi folyamatok – például a MiFID II. bevezetése is – pont az SPB-hez hasonló, kisebb, független szereplőknek kedveznek, amelyek nem a termékek és a szolgáltatások standardizálásában, hanem az ügyfelek egyedi kiszolgálásában érdekeltek. Az SPB stratégiája az alapítása óta változatlan: független szolgáltatóként működünk, miközben a tanácsadást preferáljuk a portfóliókezeléssel szemben. Ennek a stratégiának az előnye, hogy a globálisan elérhető befektetési lehetőségeket képesek vagyunk lefedni: saját alapunk nincs, de szinte minden hazai alapkezelővel van kapcsolatunk, miközben a KBC a letétkezelőnk, amelyen keresztül 600-700 alapkezelő 15 ezer alapját tudjuk elérni.
A UBS felmérése szerint a családi irodák fele nem készült fel a vagyonos ügyfeleknél 15 éven belül várható generációváltásra, amikor jelentős összegű pénzek áramolnak majd a fiatalabb generáció számláira. Mekkora problémát jelent a cég- és vagyonutódlás kérdése itthon? Milyen következményekkel járhat, amikor a mai magyar privátbanki ügyfelek vagyona a fiatalok kezébe kerül?
Az a véleményem, hogy Magyarországon a következő öt-hat évben biztosan nem történik meg a sokat emlegetett generációváltás, miután nem látom a jeleit annak, hogy a gazdag vállalatvezetők nagy arányban vissza akarnának vonulni. A saját ügyfélkörünk egyébként fiatal, 45 év körül van az átlagéletkor, ami jelentős részben azzal magyarázható, hogy a kezdetektől fogva globális portfóliók építésével foglalkoztunk, ez pedig feltételez egyfajta nyitottságot.
A hazai privátbanki ügyfelek ragaszkodnak személyi bankárjukhoz, ám a fintech előretörése ezt a szektort is érinti: nyugatra egyre inkább teret nyernek a befektetést segítő robottanácsadók. Szükség lesz-e néhány év múlva személyi bankárokra?
Ez üzleti filozófiai kérdés. A határozott álláspontom az, hogy a gép soha nem lesz képes kiváltani a bankárt: az ugyanis, aki direkt brókert akar, soha nem bennünket fog keresni. Az előkészítés vagy az információszolgáltatás folyamatát persze automatizálni kell, de maga a tanácsadás mindig személyes marad: egész egyszerűen azért, mert csak úgy tudunk megfelelő befektetési tanácsot adni, ha jól ismerjük az ügyfeleinket.
Mi a véleménye a hazai privátbanki piac kilátásairól, várható-e mozgás vagy konszolidáció a szereplők között?
Ami a konszolidációt illeti, arra már akadtak példák a közelmúltban. A MiFID II. bevezetése pedig véleményem szerint pont a nagyobb szolgáltatókat érinti hátrányosan, miközben a piacon felértékelődnek a kisebb, független szolgáltatók. Az a stratégia pedig, amelyet az SPB képvisel, működik, és azokra az értékekre, amelyeket magunkénak vallunk, mindig is lesz kereslet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.