Utoljára ül össze Janet Yellen vezetésével a Fed monetáris döntéshozó testülete

Január 30-án teszi közzé az Eurostat az eurózóna negyedik negyedéves növekedésére vonatkozó első becslését. A piaci konszenzus az előző negyedévivel megegyező, 2,6 százalékos év/év és 0,6 százalékos negyedév/negyedév dinamikát vetít előre, ami összhangban van a történelmi, illetve évtizedes csúcsukra emelkedő bizalmi és konjunktúraindikátorokkal, valamint alátámasztja a feltételezést, hogy a növekedés bázisa egyre szélesedik – véli Váradi Beáta, az OTP makroelemzője.

Az euró 2017-ben folyamatosan erősödött a dollárral szemben, ami azonban a nagy exportőr országok külkereskedelmi adatait látva egyelőre nem hagyott nyomot gazdaságuk teljesítményén. A lakossági fogyasztást támogató, tartósan az Európai Központi Bank (EKB) célja alatt lévő infláció, valamint a javuló munkaerőpiaci kondíciók egész évben támaszai lehettek és maradhatnak a gyorsuló növekedésnek, ezekről legközelebb január 31-én érkeznek adatok. Az infláció tekintetében, részben bázishatásnak köszönhetően, az előző havinál alacsonyabb éves bázisú drágulást várnak. A folyamatosan növekvő árnyomás ellenére a maginflációt alacsonyan tartó alapfolyamatok továbbra is változatlanok. A foglalkoztatottság a mindenkori csúcsára emelkedett, a munkanélküliségi ráta a válság előtti szintje közelébe süllyedt, mindez kedvező képet fest a munkapiac helyzetéről, ám a bérdinamika továbbra is alacsony, és a periférián magas a munkaerő-tartalék. A piac várakozása szerint a munkanélküliségi ráta tovább csökkenhetett 2017 utolsó hónapjában.

A szakértő úgy számol, hogy ha a hét folyamán beérkező adatok a vártnak megfelelően vagy annál kedvezőbben alakulnak, támaszt adhatnak az euró erősödésének, és fűthetik a szigorodó monetáris politikával kapcsolatos várakozásokat.

A tengerentúlon Janet Yellen vezetésével utoljára ül össze a Fed döntéshozó testülete, az elnököt február 3-án váltja Jerome Powell a szervezet élén. Yellen alatt a Fed közel került kettős mandátuma (teljes foglalkoztatás és árstabilitás) eléréséhez. A laza monetáris kondíciók fenntartásával sikerült korábban elképzelhetetlennek tartott alacsony szintre, 4,1 százalékra csökkenteni a munkanélküliségi rátát. Eközben az infláció elmozdult mélypontjáról, de a Fed által kiemelten vizsgált fogyasztási kiadási árindex (PCE) csak fokozatosan közelít a 2 százalékos inflációs célhoz.

A Fed stábjának előrejelzése idén három kamatemeléssel számol, de a decemberi FOMC-ülés jegyzőkönyve alapján a döntéshozók két vagy négy emelésben gondolkodnak. A határidős jegyzések arra utalnak, hogy a piac inkább két-három emelést tart valószínűnek. A héten megjelenő munkapiaci, valamint a decemberi PCE-inflációs adatok segíthetnek eldönteni, hogy melyik forgatókönyv valósul meg. Yellen utolsó ülésén a várakozások szerint nem nyúlnak a kamatokhoz, a leköszönő elnök utódjának adja át a lehetőséget, hogy irányt szabjon a kamatoknak – mondja Pellényi Gábor, az OTP makroelemzője.

Itthon is összeül a monetáris tanács a héten, és kamatmeghatározó ülést tart. Az inflációs folyamatok a jegybanki előrejelzéssel összhangban alakulnak, így a monetáris kondíciókban nem számítunk változásra, az alapkamat 0,9 százalékos és a kamatfolyó aljának –0,15 százalékos szintje egyaránt változatlanul maradhat, ám az MNB kommunikációjára azért érdemes lesz figyelni – figyelmeztet Tardos Gergely vezető elemző.

Csütörtökön is érdemes szemmel tartani a jegybankot, hiszen az ÁKK kötvényaukciója után sor kerül a novemberben meghirdetett eszköztár szerinti második IRS-aukcióra. A két héttel korábbi aukció ugyanis – ha nem is a jegybanki szándékoknak megfelelően, de – erősen megmozgatta a piacokat. A szeptemberben bejelentett célok (alacsonyabb, zéró alatti rövid hozamszint és laposabb hozamgörbe) és az ezekhez novemberben rendelt új eszközök (IRS-aukciók és a jelzáloglevél-vásárlási program) hatására a hosszú hozamok jelentősen csökkentek 2017 szeptembere és decembere között, a tízéves hozam például 3 százalékról 2 százalék alá esett.

Ám az első IRS-aukciót csalódásként élte meg a piac, mert a korábban egyébként megfelelően kommunikált 50 milliárd forintnyi ajánlatot több mint tízszeresen meghaladó kereslet dacára a jegybank csak 25 milliárddal emelte meg a mennyiséget. A hozamok jelentősen emelkedtek, a tízéves állampapírok hozama 20, a swaphozamszint pedig 50 bázisponttal ugrott meg. Emiatt a jegybank megváltoztatta a tender feltételeit, már csak a partnerkör számára értékesít, fix áron, 50 milliárd forintnyi (75-re emelhető) mennyiségben. A piac kezd megnyugodni, de a hozamszintek még messze vannak az előző aukció előtti értékektől, a kérdés az, hogy az új rendszerben folytatódik-e a hosszú hozamok csökkenése. Az ár várhatóan közel lesz az előző aukció áraihoz, ami a tízéves esetében 1,17 százalékot jelentene – véli a vezető elemző.

Szintén csütörtökön látnak napvilágot a 2017. decemberi hitelintézeti statisztikák, amelyekből arra kaphatunk választ, hogy tovább gyorsult-e a hitelezés Magyarországon. A válságot követően ugyanis lényegében egészen 2016-ig folyamatosan csökkent a magánszektor hitelállománya, ám 2017 egyértelműen meghozta az áttörést, a vállalatok hitelei csaknem 10, a háztartásokéi pedig mintegy 2 százalékkal bővülhettek. A meginduló magánberuházások és a fogyasztás lendületes bővülése, valamint a lakásvásárlási aktivitás a vállalati hiteleknél további mérsékelt, a háztartásoknál pedig érdemi gyorsulást hozhat 2018-ban Tardos Gergely szerint.