Végre kaszálhattak a görög kötvényesek

A korábbi évek nagy veszteseiből lettek 2017 legnagyobb nyertesei. A néhány éve még bármikor bekövetkezhetőnek tekintett görög államcsődveszély elmúltával kiugró nyereséget könyvelhettek el például azok, akik hajlandók voltak Görögországot hitelezni. A Bloomberg összesítésében a fejlett piaci rangsor első öt helyén a görög állampapírok állnak, árfolyamuk tavaly 58 és 64 százalék közt emelkedett. A lista alsó részén egy 2027-ben kifutó amerikai és négy különböző lejáratú japán állampapír található, ezek árfolyama 2,4–3,1 százalékkal csökkent 2017-ben.

A feltörekvő piacokon a közép-amerikai miniállam, Belize volt a csúcsteljesítő. Egy tavaly áprilisi Moody’s-felminősítés után indultak emelkedésnek a kötvényárfolyamok, az egyik belize-i állampapír árfolyama 38,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. A dobogóra egy 30 százalékkal dráguló argentin állampapír és egy 29 százalékkal felértékelődő salvadori államkötvény került még fel. Foghatták a fejüket viszont azok, akik venezuelai állampapírokba fektettek: az államcsőd közelében táncoló ország kötvényein 48–55 százalékot lehetett veszíteni 12 hónap alatt.

Az amerikai vállalati kötvények közül az első helyen az italgyártó Ajecorp áll, amelynek hitelpapírjai 83 százalékkal drágultak egy év alatt. Majdnem ennyit, 79 és 77 százalékot lehetett keresni a Chinos ruházati vállalat és a Pinnacle agrárvállalat kötvényeivel. A lista másik végén a Cenveo áll, amelynek vállalati kötvényei egy év alatt 71 százalékkal értékelődtek le, a hitelezői valószínűleg a nyomdai cég csődjére számítanak. A feltörekvő országok között egy indonéz energetikai cég, az Indo Energy lett az első, amelynek 2023-ban lejáró kötvénye 51 százalékkal drágult, az utolsó pedig a brazil építőipari óriás, az Odebrecht. A korrupciós botrányt a vállalat valamennyi kötvényese megszenvedte, több lejárat is 40 százalékot meghaladó mértékben vesztett az értékéből.

A Bloomberg cikkéből kiderült, hogy az árupiacon az 54 százalékkal dráguló palládium volt 2017 nagy nyertese. A benzinüzemű autók iránti megnövekedett kereslet következtében a katalizátorokban használt nemesfémekre, főleg a palládiumra is nagyobb mennyiségben volt szükség tavaly. Remek évet zárt az alumínium és a réz is, mindkettő 29 százalékkal kerül többe, mint 2017 elején. A cukor és a földgáz piacán viszont tetemes veszteségeket hozott a tavalyi év. A cukor a globális túlkínálat miatt olcsóbb lett 25 százalékkal, a földgáz ára pedig annak hatására csökkent 27,5 százalékkal, hogy két enyhébb tél után a földgáztárolókban az előzetesen vártnál nagyobb mennyiség maradt készleten.

A devizapiacokon a dollárral szemben 21 százalékkal felértékelődő mozambiki új metikál került a rangsor élére, majd két közép-európai fizetőeszköz következik: a cseh korona és a lengyel zloty 18-18 százalékkal ér többet, mint egy éve. A részvénypiacokon az ukrán tőzsde emelkedett ki 80 százalékos növekedéssel. Sokat lendített a részvényárakon az IMF májusi bejelentése, amelyben kedvező képet festettek az ukrán gazdaságról. Hatvan százalék felett emelkedtek a mongol és a kazah tőzsdeindexek. A Bloomberg összesítéséből kimaradt a 3865 százalékkal emelkedő venezuelai tőzsdeindex, mert ez a kiugró teljesítmény teljes egészben annak a következménye, hogy a nemzeti deviza óriási értékvesztést szenvedett el. Gyászos évet zárt a katari és a pakisztáni börze is, az indexek 16,5 és 22 százalékkal kerültek lejjebb.