Senki sem ellenezte az alapkamat aktuális szintjét

A testület ülésének rövidített jegyzőkönyvéből, melyet szerdán publikált a jegybank kiderült, az inflációs cél fenntartható elérését továbbra is 2019 közepére várják, amihez az alapkamatszint, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. Ezt a kibővített eszköztár alkalmazásával is biztosítja a jegybank.

A tanácstagok véleménye szerint a monetáris politikai keretrendszerben nem várható lényegi változtatás, ugyanakkor az eszköztár finomhangolására sor kerülhet a jövőben is.

Az MNB a januárban bevezetett eszközöket, a jelzáloglevél-vásárlásokat és a monetáris politikai célú kamatcsere-eszközt programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.

A két új, nemkonvencionális eszköz bevezetése és a jegybanki kommunikáció hatására 2017 szeptembere óta a hazai hosszú hozamok az eurozónás és régiós hozamokhoz viszonyítva is jelentősen csökkentek – emelték ki a rövidített jegyzőkönyvben. A tanácstagok szerint a dinamikus béremelkedés inflációt növelő hatása változatlanul mérsékelt, és a belső kereslet élénkülésével párhuzamosan az infláció fokozatosan a célra emelkedik. Néhány tanácstag ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az árstabilitás fenntartható elérése kapcsán kiemelt fontosságú az inflációs várakozások alacsony szintjének fennmaradása.

Az MNB aktuális prognózisa szerint a fogyasztóiár-index 2018 első hónapjaiban a toleranciasáv alsó szélén alakul.

A rövidített jegyzőkönyvben arra is kitérnek: az árszínvonal emelkedését a mérsékelt külső infláció és a historikusan alacsony szinten stabilizálódó inflációs várakozások mellett a fokozatos munkáltatói járulék mérséklések, illetve az idei évre bejelentett áfakulcs-csökkentések lassítják.

Több tanácstag felhívta a figyelmet arra is, hogy a globális monetáris politikai környezet változóban van. Az amerikai és az eurozóna hosszú hozamai némileg emelkedtek, azonban a piaci értékelések szerint tartósan laza euróövezeti monetáris kondíciók várhatók.

Kitértek arra is:

a GDP bővülése 2017-et követően 2018-ban is megközelíti a 4 százalékot, majd az aktuális előrejelzés feltevései mellett 2019-től lassul.

A gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet erősödésének, miközben folytatódik az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése is a következő hónapokban. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására ugyanakkor 2018-ban mérséklődik.