Megütheti a piacokat az infláció

A február elején látott részvénypiaci korrekció vagy minipánik elsődleges okai vélhetően az Egyesült Államokból érkező, a vártnál jobb inflációs adatok és a vártnál szigorúbbá váló kamatkilátások voltak. Fontos kérdés, hogy mikor jöhet el a következő nagy korrekció, és lesz-e korreláció az infláció és a részvénypiaci volatilitás között.

A Leuthold Group vezető stratégája, Jim Paulsen, aki januárban megjósolta a február eleji pánikot, biztos benne, hogy a tőzsdék már rövid távon megérzik a pénzromlás gyorsulását. Elemzésében levezeti, hogy a szűkülő amerikai munkaerőpiac ebben a fél évben beindítja a béremelkedést, és a januárban látott 2,9 százalékos ütem tovább gyorsul. A munkanélküliség szerinte 3 százalékra esik jövő év elejére, a termelői árak növekedése, ami a tavalyi második fél évben 2,5 és 3 százalék között mozgott, idén már 3 és 4 százalék között lesz, e két tényező pedig gyorsítja az inflációt. Az infláció megjelenésével és a Fed kamatemeléseivel párhuzamosan nőnek az államkötvényhozamok, a tőzsdei indexek pedig lefelé indulnak. A február eleji korrekció csak a kezdet volt – állítja –, a részvény- és kötvénypiacok is jelentősen átárazódhatnak már a nyáron. Paulsen szerint az a legnagyobb probléma, hogy a részvénypiaci szereplők nyugodtak, nem készülnek fel a gyorsuló inflációra.

A lapunknak nyilatkozó szakértők egyetértenek a részvénypiaci fordulatban, abban azonban nem, hogy az inflációnak lesz-e köze hozzá. Virovácz Péter a Világgazdaságnak azt mondta: a piacok alulárazzák a pénzromlás gyorsulását. Az ING Bank vezető elemzője szerint már a nyáron 3 százalék körüli inflációs számokat láthatunk az Egyesült Államokban, magas a piaci átárazódás kockázata. A Fed idén legalább háromszor kamatot emelhet, a 10 éves amerikai államkötvény hozama nemsokára eléri a 3 százalékot, ez pedig csökkenő pályára állítja a tőzsdeindexeket.

Az elemző emlékeztetett: a Fed ugyan már építi le a mérlegét, az Európai Központi Bank és a japán jegybank azonban még önti a pénzt a piacokra, a globális pénzbőség tehát még jelen van. Ha azonban az uniós és a japán szervezet is leállítja a kötvényvásárlási programját az infláció miatt, globálisan csökkennek a részvényindexek. Virovácz szerint azonban az amerikai piac egymaga is képes beindítani a részvénypiaci esést: ha az Egyesült Államok tőzsdéin elkezdődik a tőkekivonás, az európai piacok inflációs nyomás nélkül is követhetik a trendet. A kelet-közép-európai régióban később kezdődhet a részvénypiaci korrekció, a kezdeti időkben ide menekülhet a tőke.

Blahó Levente azonban úgy véli: Amerikában nemhogy nincs érdemi infláció, de rövid távon nem is lesz. A Raiffeisen Bank szakértője szerint az év elején látott 2,9 százalékos béremelkedés oka, hogy a magánszektor vezető beosztású dolgozói magasan megemelték a saját bérüket, a legtöbb munkavállaló bérezése nem emelkedett ilyen mértékben. A pénteken érkező, átlagos februári órabér-emelkedésről szóló adatok elmaradnak a januári 2,9 százaléktól – szögezte le Blahó.

Az elemző ettől függetlenül egyet­ért abban, hogy a részvény­piaci rali a végéhez közeledik, nincs már hely számottevő emelkedésre. Az infláció megjelenése azonban nem vált majd ki pánikot. Blahó úgy véli: lassan, fokozatosan fognak emelkedni a fogyasztói árak, a piac alkalmazkodik. A részvénypiacoknak nem okozhat gondot, ha a Fed által követett inflációs mutató, a személyes fogyasztások indexe 2,5-3 százalékra emelkedik, sőt, a pénzügyi szektor vállalatainak ez még kedvez is.