Több százmilliárdos a hiány

Az államháztartás – önkormányzatok nélkül számításba vett – központi alrendszerének hiányán belül a központi költségvetés deficitje 599,5 milliárd forint volt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 52,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 20,1 milliárd forintos többletet értek el – erősítette meg az előzetes adatokat szerdán kiadott részletes jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tavalyi év azonos időszakában 180,4 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere. Az idei kéthavi deficit az 1360,7 milliárd forintos egész évi előirányzat 38,7 százalékának felel meg.

A két év közötti jelentős eltérést az NGM azzal indokolta, hogy idén februárban folytatódott az uniós támogatások megelőlegezése, illetve fellendült a Modern városok program projektjeinek kifizetése.

Az idei uniós kifizetések az éves előirányzat 20,3 százalékát, 492,0 milliárd forintot tettek ki, a múlt év első két hónapjának 153,3 milliárd forintjával szemben, ami önmagában 338,7 milliárd forinttal növelte az idei kiadásokat. Január-februárban 74,9 milliárd forintot tett ki a Modern városok programban megvalósuló fejlesztések költségvetési támogatása – derül ki a jelentésből..

A központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 30,2 milliárd forinttal nőttek és február végéig 2805,4 milliárd forintot tettek ki. Mint az NGM jelentése kiemeli, ezen belül növekedtek a személyi jövedelemadóból, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékokból származó bevételek.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első két hónapjában 388,8 milliárd forint volt, ami 57,6 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A szociális hozzájárulási adóból és járulékból befolyt társadalombiztosítási bevételek 41,2 milliárd forinttal, 814,1 milliárd forintra emelkedtek annak ellenére, hogy 2,5 százalékponttal, 19,5 százalékra csökkent a járulékkulcs.

Az általános forgalmi adóból származó 413,5 milliárd forint bevétel 123,3 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól. A bevételek 98,2 milliárd forinttal emelkedtek ugyan, de a visszautalások 221,5 milliárddal meghaladták a tavalyiakat miután idén januártól a jó adózók kiutalási határideje 45 napról 30 napra csökkent és idén februárban mind a 75 napos, mind a 45 napos, valamint a 30 napos kiutalási határidő egybeesett – magyarázta az NGM jelentése.

A jövedéki adóból származó 150,9 milliárd forint kéthavi bevétele 14,1 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, főképp a dohánytermékek jövedéki adójának 19,8 milliárd forintos emelkedése miatt.

Január-februárban a kiadások 737,2 milliárd forinttal, 3332,0 forintra emelkedtek.

A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások az év első két hónapjában 23,5 milliárd forintot tettek ki, ami nagyságrendjében megegyezik az előző év azonos időszakával.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap a családi támogatásokra, a korhatár alatti ellátásokra, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokra, valamint a különféle jogcímen adott térítésekre 109,9 milliárd forintot fizetett ki, alig 2 milliárddal kevesebbet a tavalyinál.

A múlt év első két hónapjával összevetve a kamatbevételek 11,4 milliárd forinttal nőttek, a kiadások 31,3 milliárddal csökkentek, így a kamategyenleg 42,5 milliárddal javult, amit a fizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázott az NGM.

A központi költségvetés adóssága az év első két hónapjában 579,5 milliárd forinttal, 27 325,7 milliárd forintra emelkedett.

A nettó forintkötvény kibocsátás és hitelfelvétel 732,2 milliárd forinttal növelte az adósságot, ami a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza. Csökkentette az adósságot 87,6 milliárd forintnak megfelelő összegű devizaadósság törlesztése, de a forintban számított nyilvántartási értékét 76,2 milliárd forinttal növelte a forint árfolyamának gyengülése az elmúlt év végéhez képest.

Az adósság növekedést jelentősen lefékezte az egyéb kötelezettségek állományának 141,3 milliárd forintos csökkenése, ami az euró felértékelődése következtében az úgynevezett mark-to-market betéteken keletkezett. (A deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swap műveleteket köt, az ilyen ügyletek után az ÁKK-nál elhelyezett fedezeti összegek, az úgynevezett mark-to-market betétek az adósságállomány részét képezik és az egyéb kötelezettségek soron jelennek meg.)

A kormány idei évre továbbra is 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel és az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél teljesítésével számol – hangsúlyozza az NGM jelentése.