Tovább esik a rubel

Az enyhén nyereséges nyitás után azonnal gyengülésre váltott és több mint 2 százalékot veszített értékéből a rubel a moszkvai tőzsde devizakereskedésében.

Kedden délelőtt a dollárért 62,15 rubelt adtak, 2,45 százalékkal gyengült az orosz fizetőeszköz. Az eurót 76,63 rubelen jegyezték, 2,58 százalékkal esett a rubel árfolyama. A kereskedés során az euró jegyzése a 78 rubelt is meghaladta, 2016. április 18. óta először.

A rubel masszív eladási nyomás alá került hétfőn annak nyomán, hogy az amerikai pénzügyminisztérium súlyos szankciókkal sújtott 12 orosz üzletembert és a hozzájuk kapcsolódó vállalatokat.

Az utóbbi több mint három év legnagyobb napi veszteségét volt kénytelen elkönyvelni a rubel, miután értékének több mint 4 százalékát veszített el az euróhoz és a dollárhoz képest is.

Ráadásul Washington jelezte, hogy újabb büntetőintézkedéseket fontolgat a Szíriában elkövetett múlt heti vegyi támadás miatt. A kelet-gútai Dúma városban több mint 70 ember halálát okozta az állítólagos vegyifegyver-támadás, amelyért az Egyesült Államok az Aszad-rezsimet támogató Iránt és Oroszországot tette felelőssé.

Hétfőn a moszkvai értéktőzsdén is meredeken csökkentek az árfolyamok:

az irányadó indexek közül a dollárban számított RTS-index 11,44 százalékos, a rubelben számított MICEX-index pedig 8,34 százalékos mínuszban zárt.

Kedden délelőtt az RTS 4,13 százalékos mínuszban, a MICEX viszont 1,23 százalékos pluszban állt.

Az érintett vállalatok közül például a RuszAl – a világ legnagyobb alumíniumtermelője – hétfőn 20,35 százalékos mínuszban zárt, és kedden tovább esett az árfolyama, napi mélypontján 9,01 százalékos veszteségben forgott. A Szberbank, a legnagyobb orosz hitelintézet árfolyama hétfőn 17,04 százalékkal esett, kedden pedig napi minimumán 7,45 százalékos mínuszban állt.

Dacára az eladási hullámnak, több orosz elemző is úgy gondolja, hogy korai lenne változtatni a gazdasági növekedési előrejelzéseken.

Az amerikai szankciók korlátozott hatást gyakorolhatnak az orosz gazdaság növekedésére,

mivel Oroszország már csökkentette eladósodottságát, a közelmúltbeli évek gazdaságpolitikája lehetővé tette a stabilizálást és a nemzetgazdaságot fenyegető veszélyek csökkentését.

Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke jelezte, hogy megítélése szerint jelenleg nem fenyegeti semmi a pénzügyi stabilitást, de ha bármilyen kockázat felmerülne, a központi bank rendelkezésére álló eszköztár elég széles ahhoz, hogy elejét tudja venni az esetleges fenyegetéseknek.