A magyar tőzsde mindenkinek segítene tőkéhez jutni

Végh Richárd előadásában kiemelte, hogy a sikeres és fejlett országok erőteljes tőkepiaccal rendelkeznek, amelynek több pozitív hatása is van az adott gazdaságokra. Szerinte az ilyen tőkepiacok

A tőzsde jelenlétének szükségessége egy ország gazdaságában nagyon fontos, hiszen így a vállalatok a nemzetközi tőkepiacokról is be tudnak vonni forrásokat, azaz a tőzsde hatékonyan tudja allokálni a tőkét – fogalmazott a vezérigazgató. Hozzátette, hogy azok a vállalatok tudnak sikeresen bevonni forrást, amelyek a befektetőknek profitábilis képet kínálnak.

A leginkább bankok által finanszírozott gazdaság vagyunk Európában

– hangsúlyozta Végh Richárd, hozzátéve, hogy ezt leginkább 2008-ban tapasztaltuk meg, amikor nem volt alternatív finanszírozási forma, nem volt más alternatíva forrásbevonásra.

Fontos, hogy a bankrendszer mellett a tőkepiacok is hozzá tudjanak járulni a vállalatok finanszírozásához.

Ha a tőkepiac erősödik, akkor ez a bankrendszernek is lehetőséget biztosít, hogy további hiteleket nyújtson a vállalatoknak – tette hozzá. A BÉT új stratégiájáról elmondta, hogy az új szolgáltatásaik bevezetésével a keresleti és a kínálati oldalt is erősítik, ahogy a kkv-k tőkepiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférését is segítik.

Az elmúlt 20 év legnagyobb tranzakciója a Waberer’s-é volt – mintegy 80 millió eurós tranzakciós értékkel. Elmondta, hogy a magyar cég egy lengyel versenytársukat vásárolta fel, és elindult azon az úton, hogy konszolidátorként legyen jelen a piacon. A kibocsátásokon túl beszélt egy másik stratégiáról is: a tőzsdén úgy is meg lehet jelenni, hogy egy már tőzsdén lévő céget vásárolnak meg. Ezen vállalatok menedzsmentje és a cég stratégiája is átalakul.

Végh Richárd példaként az Opust, a Konzumot, a CIG Pannóniát és az Appeninnt említette – ezek a vállalkozások komoly növekedést tudtak elérni ezzel a stratégiával.

Az ELITE programjukról elmondta, hogy együttműködnek a londoni tőzsde leányvállalatával. A program lényege, hogy maga a vállalat tud beiratkozni a mentoring programra, amelyben a cégek pénzügyi oktatáson vehetnek részt. Jelenleg 13 cég vállalat vesz részt ebben a program – két év alatt ezzel Olaszország mögött a második helyre jött fel Magyarország.

Nyitott tőzsde a magyar

A magyar tőzsde egy nagyon nyitott tőzsde, hiszen a forgalom több mint felét a külföldiek adják – emelte ki Végh Richárd. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elmúlt években nagyot nőtt a lakosság szerepe is: több mint 30 százalékkal nőtt a lakosság pénzügyi vagyona.

Jelenleg több száz olyan magyar nagy cég van, amely alkalmas lehet a tőzsdére. Azok a magyar nagyvállalatok, amelyek külföldi kézben vannak, az anyacégük már többnyire tőzsdén vannak. Szerinte a magyar nagyvállalatoknak ajánlott a piaci megjelenés.

300-400 cég van jelenleg Magyarországon, amelyek potenciális kibocsátók. Ezek a cégek korábban nem szívesen teregették ki a kártyáikat. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy

a transzparenciától való félelem sokat változott, sokat javult az elmúlt években.

Ez a magyar vállalati szektorban még mindig megvan, de az elmúlt években nagyot léptünk előre, ebben segített, hogy több olyan intézkedés is volt, amely ebbe az irányba hatott – tette hozzá.

Sokan az állami cégektől várják az áttörést. Arra a kérdésre, hogy ezeknek a cégeknek miért lenne jó tőzsdére lépni, a BÉT vezérigazgatója elmondta, hogy a transzparencia ezen cégek esetében eleve nem lehet kérdés, a BÉT pedig ebben nagyon jó partnere tudna lenni. Úgy véli, hogy ezeknek a cégeknek az értékesítésére a tőzsde egy jó helyszín lehetne. A stratégiai fontosságú vállalatok pedig meg tudnák mérettetni magukat a piacon, egyfajta „nemzeti bajnokokként”.